Eltűnőben a frankhitel

Nőtt a háztartások hitel- és betétállománya is augusztusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett statisztikáiból. A lakosság hitelintézeteknél nyilvántartott adósságállománya 170 milliárd forinttal, 7121 milliárdra emelkedett, ám ez a jegybank közlése szerint főként a devizaállomány átértékelődésének volt köszönhető. A nyolcadik hónap során ugyanis az euró mintegy 2, a svájci frank pedig több mint 3 százalékot drágult a forint ellenében, ez alaposan felértékelte a hó elején még alig 5000 milliárd forintra rúgó devizahitel-állományt.

Maga a lakosság egyébként a devizahitelektől már inkább szabadulni próbált: augusztusban legalábbis több ilyen kölcsönt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. A svájcifrank-alapú kölcsönök kora végképp letűnni látszik, ezekből például mindössze 8 milliárd forintnyit helyeztek ki a hónapban. Az euróalapú kihelyezések is mérséklődtek, a különféle hiteltípusok összesített szerződéses összege alig haladta meg a 28 milliárd forintot.

A forintalapú kölcsönöknél 18,9 milliárd forinttal nagyobb volt a felvett állomány a visszafizetettnél. Ennek oka azonban részben az lehet, hogy a háztartások egyre kevésbé jönnek ki a jövedelmükből, így a folyószámlahitel-állomány több mint 10 milliárd forinttal rekordértékre, 408,3 milliárd forintra nőtt. A többi hiteltípusnál visszaesett a frissen folyósított kölcsönök összege, különösen a lakáscélú hiteleknél volt komoly a csökkenés, ebben feltehetően szerepet játszott a támogatott forintkölcsönök megszüntetése.

A betétállomány a hiteleknél szerényebb mértékben gyarapodott: 64 milliárd forinttal, 7930 milliárdra nőtt. A bankok devizaforrás-gyűjtő akcióinak sikerét jelezheti, hogy a devizabetét-állomány rekordértékre, 1224 milliárd forintra emelkedett. Ez részben a forint gyengülésének is köszönhető, de a 45 milliárd forintnyi növekményből több mint 33 milliárdot a friss betétek tettek ki. A lakosság tehát örömmel kötötte le nélkülözhető euróit annak ellenére is, hogy a közös uniós devizában nyilvántartott betétkamatok csökkentek: augusztusban az átlagos évesített kamatláb 3,85 euróra mérséklődött. Július végén az MNB egy százalékponttal, 8,5 százalékosra csökkentette az alapkamatot, s ez augusztusban a forintbetétek kamatán is nyomot hagyott. A lekötésekre átlagosan 9,19 százalékos kamatot fizettek már csak a hitelintézetek. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a forintbetétek állománya alig 9 milliárd forinttal gyarapodott a hónapban.

A hitelkamatokra azonban kevéssé hatott a kamatvágás, sőt többféle hazai devizában denominált kölcsön esetén még emelkedtek is a ráták. A lakáscélú forinthitelek átlagos kamatlába például 47, a fogyasztási célúaké 99 bázisponttal emelkedett, így az előbbiek kamata már megközelítette a 13 százalékot, az utóbbiaké pedig 26 százalék fölé ugrott.

Az euróalapú kölcsönök is drágábbak lettek július óta. A fogyasztási célúak átlagos kamata 32, a lakáscélúaké 28 bázisponttal nőtt. Egyedül a frankalapú hiteleknél mért az MNB kamatcsökkenést. A lakáshitelek kamata 5, a személyi kölcsönöké 339 bázisponttal csökkent. Üröm azonban az örömben, hogy ezekből az alpesi devizában denominált hiteltípusokból a kihelyezés is marginális volt: lakóingatlan vásárlására alig 3 milliárd, személyi hitelként pedig mindössze 0,1 milliárd forintot adtak a bankok kölcsön. VG