Nehéz idők: min spórol a magyar?
A recesszió negatív hatásaira a háztartások nagy többsége már költéseinek visszafogásával reagált, további 14 százalék még csak tervez hasonló lépéseket.
A kiadások csökkentéséhez képest a bevételeket jóval kevesebben próbálják növelni – mutatnak rá a BellResearch elemzői. Másodállást vagy többletmunkát az érintettek negyede vállal vagy vállalna, hasonló hányad a korábbi megtakarításait éli fel. Minden tizedik háztartás banki hitelfelvétellel, ugyanenynyi életbiztosítások felmondásával igyekszik enyhíteni a válság hatásait, míg rokontól, baráttól ennél kevesebben kérnek kölcsön, és vagyontárgyak eladása is csak elvétve jön szóba.
A háztartások 60 százalékának van már valamilyen hitele, a havi törlesztés a legtöbb esetben meghaladja a 25 ezer forintot. Jelentős, nagyobb összegű tervezett kiadásait a nagy többség kizárólag önerőből oldaná meg, emögött a jelenlegi hitelkonstrukciók bizonytalansága és drágulása, illetve a kivárás és a kockázatkerülés áll. Ha tehetné, vagy ha ilyen irányú tervei lennének, akkor a többség most forinthitelt venne fel.
Befektetéseikben és megtakarításaikban a háztartások kockázatkerülőbbek lettek, inkább az alacsonyabb hozamú, de biztonságos befektetések vagy megtakarítások a vonzók, de azok is inkább rövid, mint hosszú távon.
A biztosítások terén nem várható a lakossági állomány növekedése. Az életbiztosítással rendelkező háztartások háromnegyede kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen a biztosítójával, ez nyilvánvaló összefüggést mutat a unit-linked konstrukciók elmúlt egy évben tapasztalt mélyrepülésével, negatív hozamaival.
A válság – kedvező mellékhatásként – a családi gazdálkodás tudatosabbá válását hozta magával. A háztartások bő kétötöde már korábban is többé-kevésbé megtervezte a költéseit, de bő tíz százalékuk kizárólag a válság kirobbanása óta teszi ezt. A fennmaradó több mint 40 százalék továbbra is ad hoc módon, különösebb tervezés nélkül gazdálkodik.
