Pénz- és tőkepiac

Megerősödhet a PSZÁF

Hamarosan bővülhet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a hatásköre, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megerősödhet – derül ki abból az interjúból, amelyet Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője adott a Reutersnek múlt pénteken.

A szakember szerint néhány héten belül végleges formát ölthet az ezt taglaló törvényjavaslat, amely teljes mértékben összhangban áll majd az IMF ajánlásaival. Magyarországnak – miután tavaly 25,1 milliárd dollárnyi segítséget kapott a valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Uniótól – növelnie kell a pénzügyi felügyeletek függetlenségét és meg kell erősítenie azok intézményi rendszerét, hogy megfeleljen a nemzetközi szervezetek elvárásainak.

„A kidolgozás alatt lévő jogszabály a jelenlegi intézményi felállás mellett erősíti meg a felügyeleti rendszert” – mondta Ivaschenko. Az IMF képviselője szerint ennek ellenére a szabályozóban nem kisebb hatáskör-tágítgatásokról lesz szó, hanem nagymértékben bővülnek majd a felügyelet jogai. A PSZÁF nem a Pénzügyminisztérium alá tartozik majd, hanem valódi független szervként fog működni, s a vezetésében beállt változások miatt a korábbinál gyorsabban és könnyebben hozhat határozatokat. Így a felügyelet hatékonyabban, rugalmasabban és érzékenyebben reagálhat a pénzügyi szektor kockázataira.

Jelenleg a PSZÁF csak bírságokat róhat ki, illetve ajánlásokat fogalmazhat meg a piaci szereplők számára, ezek azonban általában visszatekintő jellegű intézkedések. A tervezett szabályozó azonban megadná a jogot a hatóság számára, hogy kötelező erejű rendeleteket is hozhasson. Igaz, ez a terv a politikusokon még elbukhat, ugyanis az alkotmány módosítására is szükség van hozzá, amelyhez kétharmados egyetértésre lenne szükség az Országgyűlésben.

Az MNB-vel is foglalkozna a törvényjavaslat. A központi bank, amely az ország pénzügyi stabilitásáért is felelős, megkapja a jogot, hogy átmeneti rendelkezéseket hozzon, amelyeket a jegybank kérésére a pénzügyminiszter véglegesíthet. Egy új, pénzügyi stabilitásért felelős csúcsszerv is létrejön majd – mondja Ivaschenko –, amelyben egyenrangú félként vesz részt a PSZÁF, az MNB és a Pénzügyminisztérium. Ennek feladata az lenne, hogy segítse az együttműködést a három intézmény között.

Az intézkedések azért is fontosak, mert bár Magyarország bankjai túlélték a válságot, és a tőkehelyzetük is megfelelő, a nem teljesítő hitelek aránya a várakozások szerint a jövő év elején megugorhat, miközben az országra az MNB szerint mély vár. A hazai fogyasztást az elmúlt években a devizahitelezés hajtotta, ez továbbra is vezető kockázati faktor marad a pénzügyi rendszerben.

Simor nagyobb hatáskört akar

A Magyar Nemzeti Bank arra kérte a kormányt, biztosítson számára nagyobb hatáskört, hogy eltántoríthassa a magyarokat a jövőben a devizahitelek felvételétől – közölte a Reuters Simor András jegybankelnököt idézve.

Simor szerint a devizaadósság fenyegeti a pénzügyi stabilitást, ezért fontos lenne, hogy jogszabályi szinten akadályozzák meg az állományok jövőbeni megugrását. A jegybankelnök azt szeretné, ha az MNB betilthatná a veszélyes konstrukciókat. Emellett a központi bank a devizakölcsönök felvételét is megszigorítaná: a jelenlegieknél szigorúbb hitel/fedezeti arányt és jövedelmi elvárásokat írna elő.

Simor szerint a devizaadósság fenyegeti a pénzügyi stabilitást, ezért fontos lenne, hogy jogszabályi szinten akadályozzák meg az állományok jövőbeni megugrását. A jegybankelnök azt szeretné, ha az MNB betilthatná a veszélyes konstrukciókat. Emellett a központi bank a devizakölcsönök felvételét is megszigorítaná: a jelenlegieknél szigorúbb hitel/fedezeti arányt és jövedelmi elvárásokat írna elő. -->

felügyeleti rendszer Simor András MNB Iryna Ivaschenko pszáf
Kapcsolódó cikkek