Mindenki ódzkodik a zöldhasú tartásától

Tegnap arról szóltak az írások, hogy a jegybankok egyre jobban diverzifikálják valutatartalékaikat, melyben egyre nagyobb súlyt kap az euró és a jen a dollár szemben, mivel mindenki tart az amerikai valuta további értékvesztésétől, ami persze a nyersanyagárakat is fűti. Alig látni a piaci elemzésekben olyam kommentárakat és célárakat, melyek ne a dollár gyengülése mellett tennék le voksukat, és persze a magyarázatokban ott van az is, hogy az USA rekord mértékű költségvetési hiányt halmozott fel, és nem látni az utat, amely a csökkenés irányába terelné a folyamatokat, plusz a Feddel kapcsolatban is csak olyan várakozások vannak, hogy 2010. harmadik negyedévében nyúlna hozzá az irányadó rátához.

Egyszerűen mindenki ódzkodik a zöldhasú tartásától, mely ugyan trendszerűen gyengül gyakorlatilag minden fontos valutával szemben, de ilyen szentimentben könnyen érheti meglepetés a piaci szereplőket egy gyors tisztulás képében, bár összességében még az sem választ a dollárnegatív hangulaton. Pedig mindenki azt várja, hogy az amerikai gazdaság előbb áll talpra, mint az európai és a japán, ami normál esetben a valuta felértékelődéséhez vezetne, de a dollárral kapcsolatban ez csak a negatív piaci körülmények közepette szokott megtörténni az esetek többségében.

Vízválasztóhoz érkezett az Intel. Az amerikai piaczárás után hozza nyilvánosságra a világ legnagyobb chipgyártója, az Intel a harmadik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését, amelytől a piac 27 centes egy részvényre jutó eredményt (EPS) és 9 milliárd dollár körüli árbevételt vár, ez utóbbi majd 12 százalékos visszaesést jelentene 2008 hasonló időszakához képest. További információkat CashFlush nevű termékünkben találhat, melyet napközben küldünk ki ügyfeleinknek.

Közeleg a banki eredményszezon, az előrejelzések szerint újabb vaskos leírásokat kell majd meglépniük a pénzintézeteknek a lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Egy felmérés szerint az összes saját és refinanszírozott jelzáloghitel 75 százaléka 10 amerikai nagybank kezében van. Bár a számviteli szabályok szerint ezeket folyamatosan piaci értéken kellene nyilvántartani, a pénzügyi szektor szereplői egy összekacsintással intézik el a dolgot: amennyiben nem biztosítanak piacot ezen termékeknek, akkor saját modell alapján is beárazhatják a termékeket. Innentől kezdve mindenkinek a fantáziájára bízzuk, hogy miben lehetnek érdekeltek a nagybankok.

Az már csak hab a tortán, hogy egy friss felmérés szerint az összes amerikai jelzáloghitel 26 százaléka van víz alatt, vagyis esetükben a fennálló tartozás meghaladja a mögöttes fedezetként bevont ingatlan értékét. Ez a tendencia már az elmúlt hónapokban is nyomot hagyott a lakáspiacon, nincs garancia arra azonban, hogy egy kedvezőtlenebb gazdasági környezetben további lemorzsolódás következzen be ebben a szegmensben