Vállalati megszorítások

Az idei egyensúlyjavulásból az állam helyett is a magánszektor vette ki a részét. Ez azonban csak azt jelzi, hogy az első fél évben lényegesen rosszabbak voltak a gazdasági feltételek, mint amivel a kormány kalkulált, de az évközi intézkedések még a helyére billenthetik a mérleget. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számlái alapján a második negyedévre a hazai vállalatok nettó finanszírozói lettek a gazdaságnak, mégpedig nem is kis mértékben. A GDP 4,9 százalékát tette ki a szektor finanszírozási képessége a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A mutató eddig még sosem ért el ilyen magas szintet az MNB adatai szerint, és nem is tekinthető normális gazdasági folyamatnak, hogy finanszírozási többlet keletkezzen a nem pénzügyi vállalkozásoknál. Itt azonban elsősorban az alkalmazkodási kényszer mutatkozik meg: a külső források elapadtak, a kockázatosnak ítélt gazdaságok a korábbiaknál sokkal kevesebb finanszírozáshoz jutnak.

A korábbi évek során csökkenő trendet mutató lakossági finanszírozási többletben bekövetkezett fordulat némileg enyhíti a helyzetet. A négy negyedéves gördülő és a szezonálisan kiigazított adatok szerint is egyaránt 3 százalék körül volt a háztartások pénzügyi többlete, ez durván duplája az elmúlt évek átlagának, ahhoz azonban önmagában kevés, hogy a külső forrásokat pótolja. Utóbbiak ugyanis a válság begyűrűzéséig a GDP 8 százalékát kitevő hiányt finanszíroztak, az idei első két negyedévben viszont negatívba fordult a külföld szaldója (azaz a magyar gazdaság külső egyenlege lett pozitív). Ez önmagában persze már nem jelent meglepetést, hiszen a szerdán megjelent fizetésimérleg-adatok is ugyanezt mutatták.

Az viszont már inkább negatív fejlemény, hogy mindeközben az állami szektor túlköltése mit sem változott, a szezonálisan igazított adatok szerint továbbra is a GDP 4,7 százalékára rúg a finanszírozási igénye. A Központi Statisztikai Hivatal szintén most jelentette meg a kormányzati szektor adatait, amelyben a hiány növekedését a kiadások jelentős, a bevételeket meghaladó növekedésére vezetik vissza. A hivatal az első fél évre 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt jelzett, ez ugyan még az ez évre előirányzott arányt (3,9 százalékot) nem érte el, ám a második fél évben már nem növelheti tovább a deficitet a kormányzat. Tekintve, hogy az elmúlt években rendre jelentős túlköltés jelentkezett az év végén, ez komoly kihívást jelenthet a PM-nek. A tavalyi hiányszám is módosult, 3,4 helyett 3,8 százalék lett, zömmel a metróépítés uniós támogatásának lecsökkentése miatt.

Példátlanul erőteljes sokk érte tehát a magyar gazdaságot tavaly ősztől. A hirtelen beszűkülő pénzpiacokhoz leggyorsabban a magánszektor alkalmazkodott, ez a hitelállomány jelentős csökkenésében testesült meg. Eközben az állam viszonylag lassan mozdult, ez főként arra vezethető vissza, hogy a nemzetközi szervezetektől kapott pénzügyi mentőöv biztosította számára a forrást akkor is, amikor a piacon már nem jutott pénzhez. Ha olyan kényszerhelyzettel szembesült volna, mint amilyennel a vállalatok, akkor lényegesen gyorsabb és nagyobb mértékű megszorításokra lett volna szükség.

A GDP 77,1 százalékára emelkedett a maastrichti módszertan szerinti államadósság, ez 30 milliárd híján húszezer milliárd forintot tesz ki.

Nagy a vita a szakértők körében, hogy meddig növekedhet a mutató, mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy minimum megközelíti majd a 80 százalékot. Ennek a hiány mértékén túl az is az oka, hogy maga a GDP is csökken az idei, de lehet, hogy még a jövő évben is.

A GDP 77,1 százalékára emelkedett a maastrichti módszertan szerinti államadósság, ez 30 milliárd híján húszezer milliárd forintot tesz ki.

Nagy a vita a szakértők körében, hogy meddig növekedhet a mutató, mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy minimum megközelíti majd a 80 százalékot. Ennek a hiány mértékén túl az is az oka, hogy maga a GDP is csökken az idei, de lehet, hogy még a jövő évben is.-->