A konzervatívabb, ám viszonylag biztos hozammal kecsegtető eszközöket favorizáló kisbefektetőknek a kamatok további, lassú, de biztos csökkenésével érdemes kalkulálniuk. Bár az elemzők nagy jegybanki kamatvágásokkal már nem kalkulálnak, várhatóan tovább csökken a hazai hitelintézetek által kínált betéti kamatok szintje, ami a 20 százalékos kamatadó hatását is figyelembe véve egyre alacsonyabb – vagy akár negatív – reálhozamok elérését teszi lehetővé. Éppen ezért a vállalható kockázatban gondolkodó megtakarítóknak a kombinált betétekben, illetve a befektetési alapokban érdemes gondolkodniuk: előbbieknél viszont érdemes alaposan tájékozódni a feltételekről, hiszen a kondíciókat többnyire úgy alakították ki a szolgáltatók, hogy az ügyfélnek csak hosszabb távra (minimum egy évre) legyen érdemes befektetnie.
A tőzsdei – új belépőként – viszont tényleg csak a bátrabb invesztoroknak ajánlott, hiszen a tavalyi emelkedés már szinte biztos, hogy nem ismétlődik meg a hazai piacon. Ami pedig az egyes részvényeket illeti: az Equilor Befektetési Zrt. szakemberei szerint az idén, amíg a kamatszintek alacsonyan maradnak, ismét a befektetők kedvencévé válhatnak a válság során kissé elfeledett osztalékpapírok. Mindez, valamint hazai állampapír-piaci hozamok csökkenésének várható folytatódása a Magyar Telekom árfolyamának felhajtóerőt jelenthet. Az Equilor vételi ajánlását a Telekom részvényre a kamatcsökkentési ciklus végéig fenntartja. A többi vezető magyar azonban a 2009-es jelentős felértékelődési folyamat után szinte kivétel nélkül olyan árszintre került, ahol vételük már komoly kockázatokkal járhat, így a Mol-t, az OTP-t és a Richtert tekintve az Equilor óvatos befektetői magatartást javasol.
Christian Tegllund Blaabjerg, a koppenhágai székhelyű Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint pedig a különböző eszközkategóriák közül általában a részvények árfolyama 2010 első felében várhatóan 10-15 százalékot emelkedik, majd a második félévben 8-10 százaléknyi „visszatesztelés” következhet.
A devizapiacon szintén nem várható drámai változás: a nagy befektetési bankok elemzői a jelenlegitől alig eltérő, 275-280 közötti kurzust várnak az év végére az euróval szemben.
Ami pedig az alternatív befektetéseket illeti: az aranypiac.hu szakértői szerint a spekulációs roham lecsengésével pillanatnyilag a 900 és 1170 dollár/uncia közötti sávban mozog az árfolyam, de idén a továbbiakban unciánkénti 1000 és 1375 dollár közötti tartomány is várható, amely 1180 dolláros átlagárnak felelne meg.
Az arany piacán – vélik az elemzők - a hosszú távú emelkedő trend továbbra is töretlennek tűnik. Ez jellemzően a befektetői keresletnek köszönhető, amely alkalom adtán (így például gyengülő dollár, alacsony kamatok, likviditásözön esetén) viszont túlzásokba is esik. Egy uncia arany előállítási költsége jelenleg 650 dollár körül alakul, ami szintén indokolja a mostani magas árfolyamot.
Magyarországon egyébként 2009-ben robbanásszerűen terjedt az aranybefektetés népszerűsége – mutattak rá az arapiac.hu-nál. Idehaza még soha nem vásároltak az emberek annyi arany érmét és -rudat befektetési célzattal, mint tavaly, és ez a trend a jövőben is folytatódik.
Még vannak tartalékok
A magyarok 17 százaléka valószínűsíti, hogy 2010-ben képes lesz megtakarítani, ami a régió többi államához képest nem rossz eredmény – derül ki a GfK nemrégiben készült felméréséből. Bulgáriában például mindössze a lakosság 6 százaléka gondolja úgy, hogy félre tud majd tenni a következő 12 hónapban.
„Általában véve elmondható, hogy a régiónkban a rendelkezésre álló pénzösszegeket inkább elköltjük, mint félretesszük, vagy befektetjük. Ezzel szemben Magyarországon éppen 2009-ben ugrott meg a banki megtakarítások aránya az intenzív reklámkampányoknak, a vonzó betéti kamatokat kínáló akcióknak köszönhetően” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
