Tetőzhetnek a rossz hitelek

Portfóliók. Az idén megállhat a nem teljesítő kölcsönök arányának emelkedése a hazai hitelintézeti szektorban, így jövőre már nem romlik tovább a portfólió – legalábbis ez derül ki az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatokból. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett: a nem teljesítő hitelek aránya várhatóan 6-8 százalék környékén tetőzik, és jövőre – a gazdaság talpra állásával párhuzamosan – már jelentősen növekedhet a hazai bankok jövedelmezősége is. Erdei leszögezte: a csaknem két évtizede legsúlyosabb magyarországi gazdasági visszaesés alatt az itteni bankok rekordmennyiségű pénzt tettek félre, hogy megvédjék magukat a nem teljesítő hitelektől.

Hasonlóan nyilatkozott a régiós bankok kilátásait illetően Debora Revoltella, az UniCredit csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője is, aki szerint a hitelminőség továbbra is nagy kihívás marad a piaci szereplők számára. A lakossági szegmensben – tette hozzá – a minősített hitelek számának tetőzése 2010 vége felé várható.

A portfólió minőségének alakulása szempontjából az is biztatónak tekinthető, hogy a lapunk által megkérdezett nagyobb piaci szereplők szerint már lassabban vagy egyáltalán nem növekszik a hozzájuk fizetési nehézség miatt forduló adósok száma. Az OTP Banknál elmondottak szerint az őket a nehéz helyzetük miatt felkereső ügyfelek száma csökkenő tendenciát mutat, többek között annak köszönhetően, hogy a bank több mint fél éve működteti a megváltozott helyzethez rendelten megújított adósvédelmi programját. Emellett – tették hozzá – a fizetési átütemezést igénylő lakossági ügyfelek számát tekintve továbbra is csökkenő irányra számít a legnagyobb hazai hitelintézet. A CIB Banknál szintén arról számoltak be, hogy bár már több ezer nehéz helyzetű adóssal vették fel a kapcsolatot, az utóbbi hónapokban már nem növekedett ezeknek az ügyfeleknek a száma.

Az elérhető legfrissebb statisztikák alapján ugyanakkor kevésbé tűnik indokoltnak az optimizmus. A Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető BISZ Zrt. adatai szerint tavaly év végén már több mint egymillió fennálló hitelszerződés adatait tárolták a lakossági alrendszerben, a nyilvántartott magánszemély ügyfelek száma pedig egy év alatt csaknem 28 százalékkal, 790 ezer közelébe emelkedett. Érdekes ugyanakkor, hogy tavaly minimális mértékben ugyan, de csökkent a KHR-ben fennálló tartozás miatt tárolt vállalkozások száma – 178,7 ezret ért el –, és csaknem 25 ezerrel mérséklődött a még élő szerződéseké is.

A hazai hitelintézetekre vonatkozó felügyeleti statisztikák szerint sem sokkal jobb a helyzet. Az első három negyedévben megképzett értékvesztés és céltartalék mennyisége tavaly szektorszinten 284 milliárd forint fölé ugrott, ez több mint négyszerese az egy évvel korábbinak. A bankok minősítési kötelezettség alá tartozó portfólióelemeit vizsgálva sem szebb a kép: bár az enyhébb tartalékolási kötelezettséget maga után vonó, külön figyelendő tételek állománya alig emelkedett 2009 első kilenc hónapjában, a problémás (átlag alatti, kétes és rossz) minősítésűeké rendre 60-70 százalékos ütemben növekedett, ez feltehetően a szektor éves eredményére is rányomja majd a bélyegét. A gyorsan növekvő tartalékolási kötelezettség ellenére ugyanakkor nem várható, hogy tavalyról negatív eredményt közölne a szektor, hiszen az első kilenchavi összesített profit megközelítette a 220 milliárd forintot. BM