Máris főhet a Mol feje a NIS miatt, itt az első konfliktus: a horvátok új vezetéket akarnak és LNG-t tukmálnának Szerbiára
Szerbia is szeretne a Horvátországban működő, Krk-szigeti terminálon át cseppfolyós földgázhoz (LNG) jutni, legalábbis ezt állítja Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter. Dubravka Dedovics Handanovics szerb energia- és bányászati miniszter ugyan megerősítette, hogy Szerbia ismeri ezt a lehetőséget, de erősen bizonytalannak nevezte ezt az ellátási útvonalat.
De kezdjük az elején. Ante Susnjar hangsúlyozta, hogy Horvátország stabil jövőt biztosított a földgáz, mint átmeneti üzemanyag számára azáltal, hogy infrastruktúrát fejlesztett a belföldi és a tágabb térség piaca számára. A horvátországi Krk-szigeten működő LNG-terminál kapacitását évi 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelte.
Emellett beruházások folynak a Horvátországot Szlovéniával és Magyarországgal összekötő csővezeték-hálózaton.
Horvátország 560 millió eurós uniós forrással bővíti és korszerűsíti a gázrendszerét. Susnjar megjegyezte, hogy tárgyalt ausztriai, szlovéniai illetékesekkel, valamint az Európai Bizottsággal a horvát és szlovén gázhálózatok összekapcsolásáról.
A bővítés megkönnyítené a gázszállítást Szlovéniába, Ausztriába és Németország egyes részeibe. Minden új vezetéken szállítható majd hidrogén is. Mindezekről a miniszter a Jutarnji List által szervezett energiakonferencián beszélt, Horvátország következő évtizedekre vonatkozó döntéseit ismertetve.
Horvátország jelenleg évente alig hárommilliárd köbméter gázt fogyaszt, amelynek harmada hazai termelésből származik. A Déli Gázösszekötőn keresztül majd gáz juthatna az LNG-terminálon keresztül Bosznia-Hercegovinába. Horvátország az ehhez szükséges összes feltételt teljesítette Ante Susnjar közlése szerint, így hamarosan megszülethet az erre vonatkozó kormányközi megállapodás is.
Máris főhet a Mol feje a NIS miatt, itt az első konfliktus a horvátokkal
Susnjar hangsúlyozta a Horvátország és Szerbia közötti összeköttetés megteremtésének fontosságát is. Ehhez egy mindössze 15 kilométernyi vezetékre van szükség.
Egy kérdésre válaszolva Ante Susnjar elmondta, hogy a fentiekre vonatkozó kezdeti megbeszélésekre azért került sor, hogy segítsék a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) olaj- és gázipari vállalatot az amerikai szankciók alóli mentesség megszerzésében a működés folytatásához. A NIS-ről nemrég derült ki, hogy a magyarországi Mol ellenőrzése alá kerül.
A miniszter úgy tudja, hogy ez iránt Szerbiában komoly érdeklődés mutatkozik. Arról is beszélt, hogy
- fejlett Szerbia infrastruktúrája és piaca,
- így számára az LNG szállítása gazdaságilag nagyon érdekes,
- Szerbiának geopolitikai szempontból létfontosságú az energiaellátási útvonalak diverzifikálása,
- ez egyben egy mindenki számára előnyös helyzet.
Csakhogy hiába a horvát tukmálás, nem eszik olyan forrón a kását. Dubravka Dedovics Handanovics a szerbek részéről ugyanis azt hangsúlyozta, hogy bár Szerbia további utánpótlási útvonalnak tekinti a projektet,
a múltbeli tapasztalatok miatt bizonyos fokú óvatosságra van szüksége.
Sőt, szerinte még az is alapvető kérdés, hogy a kiegészítő ellátási útvonalnak számító fontos összeköttetésre vonatkozó szándéknyilatkozat egyáltalán megszületik-e.
Az útvonalat ugyanis Belgrád, Horvátország bizonyos helyzetekben tanúsított magatartása miatt némileg bizonytalannak tartja.
Emlékeztetett, hogy fennakadások voltak a horvátországi Janaf vezetéken keresztüli nyersolajszállításban Magyarország és a Mol felé.
Szerinte Horvátország azért érdeklődik az összeköttetés iránt, mert Szerbia jelentős regionális piac, növekvő gazdasággal és növekvő gázkereslettel, de „Szerbia felméri a saját érdeklődését” – szögezte le Dedovics Handanovics.
