BUX 41,473.45
0.00%
BUMIX 3,899.47
0.00%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 10,290
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,155
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,716
0.00%
0.00%
ALTEO 2,350
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,515
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
0.00%
NAP 1,172
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Harc a spekulánsok ellen

Várhatóan ma teszik közzé az uniós felügyeleti szervek a tőzsdei shortolás korlátozására vonatkozó új európai szabálytervezetet. A tagállami felügyeleteket koordináló Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának (CESR) ezen tanulmánya képezi majd a gerincét az új EU-s szabályoknak, amelyekről valószínűleg nyáron indít konzultációt az Európai Bizottság. A shortolás részleges vagy teljes betiltását célzó korábbi, főleg 2008 őszén hozott intézkedésekkel kapcsolatban ugyanakkor megoszlik a tagállamok véleménye: több helyen már rég feloldották őket, miközben másutt még mindig érvényben vannak.

A shortoló egy előre rögzített árfolyamon köt ügyletet olyan értékpapírokra, amelyeknek még nincs birtokában. A szándéka az, hogy a határidő lejártakor a rögzített árnál olcsóbban tudja megvenni a papírokat, és a kettő közötti különbözet lesz a haszna. Ez persze azt is jelenti, hogy az árfolyam minél nagyobb mértékű lenyomásában érdekelt.

A CESR elképzelései szerint az új szabályozás előírná az egyes shortügyleteket bonyolító pénzintézeteknek, hogy bejelentsék, ha egy cég piaci értékének több mint 0,5 százalékát érintik a náluk jegyzett pozíciók. A szabályozó testület korábban kikérte a banki érdekképviseletek és nemzeti felügyeletek véleményét, hogy esetleg ne 0,1 százalékban állapítsák-e meg a küszöböt. A legtöbb érintett azonban úgy nyilatkozott, hogy a 0,1 százalék túl alacsony érték lenne, és a kötelező jelentés fölöslegesen megnövelné a költségeket. Nagy-Britannia például nemzeti szinten 0,25 százalékos bejelentési határértéket vezetett be 2009 elején, amikor lejárt a shortügyletekre korábban kimondott tilalom.

Megfigyelők szerint a CESR által Brüsszelnek javasolt új szabályzat valójában a válság nyomán a briteknél, németeknél, franciáknál és más tagállamokban bevezetett teljes vagy részleges shortolási tilalmak lágyabb verziója. Ezeket időközben a legtöbb tagállamban felfüggesztették, bár még mindig jóval tovább voltak érvényben, mint a válságot kirobbantó USA-ban, ahol a SEC tőzsdefelügyelet csupán három hétig tartotta életben a tilalmat 2008 őszén.

A rövidebb-hosszabb shorttilalmak tényleges hatékonyságát egyébként sok szakember vitatja, különös tekintettel a mostani válság során gyűjtött tapasztalatokra. Három Amerikában dolgozó közgazdász, Ekkehart Boehmer, Charles M. Jones és Xioyan Zhang közös tanulmányában például arra az eredményre jutott, hogy a 2008 őszén bevezetett shorttilalmak legjobb esetben semleges, rosszabb esetben pedig negatív hatásúnak tekinthetők a tőzsdei árfolyamok alakulása tekintetében. Vagyis az árzuhanások megakadályozását célzó intézkedések nem bizonyultak eredményesnek. Egyedül az Egyesült Államokban sikerült kimutatni eredményeket a shortolási tilalom és az azt követő időszak alatt. Ebben az esetben azonban megnehezíti a tényleges hatás megállapítását, hogy a tilalom egybeesett a nagy washingtoni bankmentő csomagok bejelentésével, amelyek szintén felfelé hajthatták az árfolyamokat. Reuters, EurActiv, portfolio.hu, Turkish Weekly

Korlátozások az USA-ban

Akár már holnap dönthet a SEC amerikai pénzügyi felügyelet a shortolás korlátozásának újbóli életbeléptetéséről. A lépés alapját valójában az a 2007-ben eltörölt szabályozás adná, amely 70 éven keresztül érvényben volt az USA-ban. Az úgynevezett uptickben való shortolás anynyit jelentett, hogy a shortolás által kezdeményezett tranzakcióval nem lehetett még mélyebbre nyomni a részvény árfolyamát, hanem meg kellett várni, hogy egy vevő kivegye a konkrét ajánlatot. Értesülések szerint 10 százaléknál nagyobb árfolyamesésnél lépne életbe az új korlátozás.




Ausztria: az FMA osztrák pénzügyi felügyelet múlt csütörtökön közölte, hogy május 31-ig meghosszabbítják a négy legnagyobb pénzintézet papírjaira vonatkozó tilalmat

Franciaország: Párizs ez év január végén jelentette be, hogy meghosszabbítja a 2008 őszén bevezetett tilalmat

Nagy-Britannia: 34 pénzügyi cég részvényeire vonatkozott, 2009 januárjában szüntették meg

Németország: a tizenegy vezető bank és biztosító papírjaira vonatkozott, 2010 februárjától vonták vissza

USA: három hétre vezették be a shortolási tilalmat 2008 őszén, összesen 799 pénzügyi vállalat papírjaira vonatkozóan-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek