Addig a költségvetésnek havonta továbbra is milliárdos tételben kell helytállnia a bedőlt hitelesek helyett – derül ki a Népszabadság szombati számából.
Eszerint 2009. február óta minden hónapban egy-két milliárd forint fizetési kötelezettsége keletkezett a büdzsének ezen a téren. A nagy számok mögött nemcsak a válság áll, hanem az is, hogy tavaly jelentősen megnőtt a hitelek mögötti garanciavállalások mértéke. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) folyósított hitelek aránya tavaly ugyan csökkent, ám a korábbi tízről 14 százalékra emelkedett a garanciával támogatott kölcsönök aránya. Ezek döntő többsége, mintegy 70 százaléka mögött az állam készfizető kezessége áll.
A bedőlt hitelek túlnyomó része is ehhez a vállalatmérethez kapcsolódik, ez a pénzügyminiszter szerint abból adódik, hogy nem áll mögöttük anyavállalat, amely segítséget nyújtana krízishelyzetben, a cégeket pedig béklyóba köti a zuhanó belföldi kereslet és fogyasztás is.
Oszkó Péter arra számít, hogy a második fél évben, a növekedés megindulásával, a beváltott viszontgaranciák bővülési üteme lassul. A 2010-es költségvetésben egyébként 20,4 milliárd forintnyi kiadás szerepel ezen a soron, alig több, mint a tavaly ténylegesen kifizetett 18 milliárd forint. Oszkó szerint a jelenlegi és a következő kormánynak is van még mozgástere a garanciáknál, már csak azért is, mert az sikeres felhasználásához is szükség van erre az eszközre. VG