Az utóbbi folyamat lényege, hogy a közös pénz alapjául szolgáló monetáris elveket felülírni kényszerülhet az Európai Központi Bank (EKB), nevezetesen a fiskális fegyelmet és az antiinflációs politika eszközéül szegődött erős pénzt. Előbbiről már egyébként sem nagyon lehet beszélni, nemcsak az egyes tagállamokban – gondoljunk csak a déli országokra –, de a térség egészében sem sikerül a deficitcélokat tartani, a 2008-as 2 százalékos hiány tavalyra 6,4 százalékra terebélyesedett, és az idén is legalább 7 százalék lesz. Inflációs nyomás egyelőre nincs a rendszerben, sőt, a válságot legsúlyosabban átvészelő Spanyolországban, Írországban és Görögországban kifejezetten deflációtól tartanak a közgazdászok, hiszen a válság előtti gazdasági szárnyalást ezekben az országokban ingatlanpiaci árbuborék kísérte, amelynek kipukkadása hatalmas árelszívó hatással járt. A térség gazdasága viszont stagnál, és az államok mellett a lakosság is jelentősen eladósodott, így sem további ösztönzőkre, sem a fogyasztás felfutására nincs sok esély, maradt viszont az
Szakértők szerint a görög helyzet az egész térség átalakulásának eklatáns példája, s még jól is járt az eurózóna, hogy egy ilyen kisebb tagállam „hívta fel a figyelmet” az alapok kikezdhetőségére. A jövővel kapcsolatban mindenki az euró további gyengülését várja, sőt egyesek szerint a fizetőeszköz könnyen abba a helyzetbe kerülhet, ahol az ezredfordulót követő válság idején volt, amikor a Fedhez képest csak megkésve tudott kamatot emelni a frankfurti jegybank. Akkor 1,164-es szintig gyengült a közös pénz, míg a mostani előrejelzések közül a Nomura és a Société Générale szerint 12 hónapos időtávon 1,25-os euróval érdemes számolni, de például a BlueGold Capital 1,20-os váltást jósol. Szerintük a nulla közeli növekedés és az elszabaduló államadósság megfékezése miatt mozgásképtelen fiskális politikák hatására még akkor is képtelen lesz kamatot emelni az EKB, amikor a Fed – várhatóan az év utolsó negyedévében – már legalább 1,25 százalékra növeli a kamatlábat. Szakértők szerint ez a monetáris divergencia még jó darabig nyomja majd az eurót, de részben segítheti is a térség fellendülését. GT
Hazai hatás
Elképzelhető, hogy a spekulánsok a 260-as szint alá is erősítik a hazai devizát, de amennyiben az árfolyam tartósan ott maradna, az az export számára igen kedvezőtlen lenne – mondja Saághy Pál, az Equilor devizakereskedője, de hozzá teszi: valószínűbbnek tűnik egy 260–270 közötti sáv.A tőkepiacokon, úgy tűnik, a görög válság ellenére továbbra is kitart az optimizmus, amely teret adhat az MNB-nek az 5,75 százalékos alapkamat csökkentésére. Sőt, ha az eurózóna kamatai hoszszabb távon is alacsonyak maradnak, az szintén a csökkenés irányába hathat.
A tőkepiacokon, úgy tűnik, a görög válság ellenére továbbra is kitart az optimizmus, amely teret adhat az MNB-nek az 5,75 százalékos alapkamat csökkentésére. Sőt, ha az eurózóna kamatai hoszszabb távon is alacsonyak maradnak, az szintén a csökkenés irányába hathat. Gyenge pályán az euró -->
