Hosszú ideje a főváros szégyenfoltjai a lerobbant telefonfülkék – a Magyar Telekom állítja, hogy százmilliókat költ rájuk
Egyelőre senki sem tudja megmondani pontosan, hogy hány lerobbant telefonfülkét kellene azonnal elbontani a fővárosban. Csupán kerületi és szolgáltató általi becslések vannak az elhagyatott, rossz állapotban lévőkről.
„Több száz lehet – ezek az adott kerületek, valamint főváros által fenntartott köztéri helyszíneken, útszakaszokon vannak vegyesen” – közölte a Világgazdasággal Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.
A politikus javasolta, hogy a feleslegessé vált budapesti telefonfülkéket bontsák el. A főváros később elfogadta az erről szóló előterjesztést, amely elindítja a város telefonfülkéinek felülvizsgálatát.
Az előterjesztés értelmében 2026 tavaszáig átfogó felmérés készül arról: hány nyilvános telefon van Budapesten, összesítik, hogy kik felelősek ezekért, illetve milyen állapotban vannak, és használja-e a fülkéket még valaki.
Senki sem telefonálásra használja a telefonfülkéket
Az elmúlt években a média többször is foglalkozott az elhagyatott telefonfülkék állapotával: sok esetben ezeket a berendezéseket megrongálták, illetve gyomorforgató módon nyilvános wc-nek és szemétlerakónak használták városszerte.
A fővárosban működtetett telefonfülkék száma
- 2021-ben még 1000 körül volt, 57
- 2022-ben már csak 670 lehetett,
- a Magyar Telekom a Világgazdasággal közölte, hogy jelenleg 410 darab telefonfülkét működtet, azonban kizárólag segélyhívásra alkalmasak.
Bár manapság szinte senki sem használja telefonálásra a fülkéket, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kötelezettséget ír elő a működtetésükre.
A Magyar Telekom hangsúlyozta, hogy a szolgáltatók nyilvánostelefon-üzemeltetési kötelezettségeit a hírközlési hatóság idén márciusban módosította.
A határozat értelmében a négyezer főnél kisebb lélekszámú település esetén legalább egy darab, négyezer fő feletti településeknél – így Budapesten is – minden megkezdett négyezer lakosonként legalább egy darab, segélyhívás indítására alkalmas berendezést kötelesek működtetni.
Vitézy Dávid szerint ez azonban életszerűtlen, hiszen rengeteg telefonfülkében már telefon sincsen, így semmilyen funkcióra nem alkalmasak. Megfogalmazása szerint a legtöbb fülke botrányos állapotban van: üvegük betört, burkolatuk graffitivel borított, valamint köztisztasági szempontból is veszélyesek.
Hozzátette, hogy a telekommunikációs cég egyszerűen a jogszabály mögé bújik.
„Egyvalamire mégis használhatók azonban.”
A telefonfülkék oldalát a Telekom reklámcélra, például plakátok, reklámok kihelyezésére használja.
Ebből jelentős bevételre is szert tesz úgy, hogy a területhasználatért nem fizet senkinek” – jelentette ki.
A Magyar Telekom szerint már rég itt vannak a modern nyilvános telefonok
Korábban a Magyar Telekom lapunknak azt mondta, hogy rendszeresen karbantartatja a nyilvános fülkéket, és szükség szerint felújíttatja.
A vandalizmus miatt – főleg a nagyvárosokban, kiemelten Budapest területén – sokszor nem elegendő a rendszeres takarítás és karbantartás. Frekventált területeken napi gyakorisággal okoznak kárt a készülékekben.
Vitézy szerint a belvárosi kerületek (például VI., VII., VIII.) próbáltak már megoldást találni, egyelőre csak részeredményekkel. Sopron Tamás, VI. kerületi polgármester több éve az NMHH-val és a Magyar Telekommal is felvette a kapcsolatot, hogy el legyenek bontva a lerobbant fülkék.
A Magyar Telekom később közölte, hogy Budapesten nagyságrendileg 400, vidéken 50 telefonfülkét szerelt le. Érdemi javulást azonban az utcán sétáló emberek nem tapasztalhattak.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a minél hamarabbi megoldás és a Telekom felé történő nyomásgyakorlás miatt is fontos az egységes, nemcsak kerületi, hanem fővárosi szintű fellépés.
„Meggyőződésem, hogy a kerületek is partnerek lesznek a megoldásban, hiszen a probléma pártállástól függetlenül minden kerületet érint” – tette hozzá.
A Magyar Telekom közlése szerint az egyetemes szolgáltatási területein található telefonfülkék helyén új, segélyhívás indítására alkalmas berendezések telepítését is megkezdte.
A cég modern, esztétikus berendezéseket telepít, már városszerte több helyen, például a III., IV., IX. kerületben is megtalálhatók. Ezeknél a berendezéseknél a gomb megnyomásával automatikusan a 112-es telefonszámot tárcsázzuk.
Meddig maradnak a lerobbant fülkék a fővárosban?
A Magyar Telekom a Világgazdasággal közölte, hogy a leszerelésekre kizárólag azokon a helyszíneken kerülhet sor, ahol a szolgáltató az új szabályozásban meghatározottnál nagyobb számban üzemeltetett eszközt.
„Budapesten jelenleg 18 darab olyan fülke áll, melyben technológiaváltás miatt készülék már nem található, ezen fülkéket ütemezetten az év végéig modern segélyhívó berendezésekre cseréljük” – írta a cég.
A leszerelésre kerülő telefonfülkéket és készülékeket a vállalat selejtezi, ezt követően hulladékként újrahasznosításra elszállíttatja.
A Telekom éves szinten közel 400 millió forintot költ a meglévő telefonfülkék fenntartására.
Hangsúlyozta a vállalat, hogy a fülkéket rendszeresen ellenőrzi, takaríttatja, a lakossági, önkormányzati bejelentésekre soron kívüli takarítást rendel meg.
Vitézy Dávid elárulta, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a Magyar Telekomnak a bontás, elszállítás és az érintett közterület helyreállításának költségeit is viselnie kell.
„Amennyiben a szolgáltató ebben mégsem lenne partner, úgy a főváros a bontást az ő költségére hajtja végre” – mondta.
A telefonfülkék komplex felmérése után pár hónap múlva lehet pontosan tudni, hogy hány darab eltávolítandó fülke van Budapesten.
A Fővárosi Önkormányzat főjegyzője várhatóan már a jövő héten egyeztet a Magyar Telekommal.
A fővárosi fenntartású közterületen lévő, használhatatlan telefonfülék azonnali bontása így elkezdődhetnek, ahogy a kerületi fenntartású helyszíneken található fülkék esetében is minél hamarabb.
A közgyűlés felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a felterjesztési jogával élve kezdeményezze a kormánynál a kapcsolódó jogi szabályozás felülvizsgálatát, valamint az NMHH elnökénél a segélykéréshez feltétlenül szükséges, de életszerűbb és az egyértelműség követelményének jobban megfelelő rendeleti szabályok megalkotását.
