Mindenesetre az amerikai szenátus egyik bizottsága tegnap elfogadott egy tervezetet, ami arra kötelezné a hitelintézeteket, hogy válasszák el egymástól a swap-kereskedést és a kereskedelmi banki tevékenységeket.
Obamáék törekvése érthető, hisz sok ezer milliárd dollárt pumpáltak a bankrendszer talpra állításába, ugyanakkor egyáltalán nem látni azt, hogy a pénzintézetek bármennyire is visszavettek volna a kockázatokból, folytatják a már évek óta jól bejáratott utakat, persze ha újra gond lenne, akkor meg az állami ajtókon kilincselnének egy kis pénzért, amit a kormányzat el akar kerülni.
Mindenesetre a harc folytatódhat a színfalak mögött, a mai elnöki beszéd várhatóan nem ad újabb támpontokat, és egyelőre az IMF által szorgalmazott bankadó sem igazán oldaná meg a helyzetet, hisz a bankok azt úgyis az ügyfeleken vernék el, ahogy azt már korábban is lehetett látni. Továbbra is csak a szabályozási környezet és a működési feltételek megváltoztatása tűnik az egyetlen olyan megoldásnak, ami bármit is javíthatna a helyzeten.
Nem vesz részt a Surgutneftegas a MOL április 29-én esedékes éves közgyűlésén. A háttérben sajtóértesülések szerint már nem a Magyar Energia Hivatal vizsgálata, hanem a PSZÁF tavaly áprilisban indult piacfelügyeleti eljárása húzódik meg. Ameddig ezek nem zárulnak le, addig a Surgut nem kerülhet be a MOL részvénykönyvébe és részvényesi jogait sem gyakorolhatja. A hír nem számít újdonságnak, az azonban kérdéses, hogy ennek az ügynek lesz-e valamilyen utózöngéje a magyar-orosz kapcsolatokban.
