Egyre rosszabb céges hitelek

Drasztikus mértékben romlott az elmúlt egy év alatt a hazai bankok vállalati hitelportfóliójának minősége – derül ki a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) az első negyedév végi állapotokat tükröző adataiból.

A PSZÁF statisztikái szerint március végén a céges hitelportfólió már több mint egytizedét sorolták a hitelintézetek a problémás (átlag alatti, kétes és rossz) kategóriába, az állomány nagyjából egyötöde pedig az enyhébb tartalékolási kötelezettséggel járó, külön figyelendő csoportba tartozott. Ez pedig minden szempontból komoly romlást jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, hiszen a külön figyelendő hitelek mennyisége a márciusig tartó 12 hónap alatt több mint háromszorosára, a problémásaké pedig bő másfélszeresére emelkedett, úgy, hogy közben 14 százalékkal csökkent a minősítési kötelezettség alá tartozó állomány. Mindennek az a következménye, hogy a magyarországi bankoknál lévő, minősítési kötelezettség alá tartozó, nagyjából 6500 milliárd forintnyi vállalati hitelből csak nagyjából 4500 milliárdnyit törlesztenek szerződésszerűen, a vállalt ütemben az ügyfelek.

A kilátásokat illetően ugyanakkor már óvatosan optimisták a lapunknak nyilatkozó bankok. A K&H-nál közöltek szerint a trendszerű minőségromlás nagy részén már túljutott a szektor. Jelentősebb izolált esetek ugyan még előfordulhatnak a vállalati szegmensben – tették hozzá –, összességében azonban elmondható, hogy a romlás intenzitása lassul, és már 2010 során fokozatos javulásra is lehet számítani. A K&H 2010-es előrejelzései nagyon visszafogottak, de véleményük szerint az év végére, illetve 2011-re a jelenleginél jobb portfólióminőséget láthatunk.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Raiffeisen Banknál is: a hitelintézetnél az újonnan kihelyezett hitelek minősége kifejezetten jó, a 2009 előtti állománynál azonban – elsősorban a lejáró hitelek hatására – a nem teljesítő kölcsönök aránya kismértékben nőtt az elmúlt időszakban. A portfólióminőség romlásának lefékeződésére pedig – az új hitelek kihelyezésétől függően – már 2010-ben számítanak a Raiffeisennél.

Az OTP Banknál pedig úgy vélik, hogy – az első negyedév kedvező adatát ismerve is – inkább stagnáló portfólióminőségre lehet számítani az év egészében. Érdemi javulás a gazdaság élénkülésének és a belföldi kereslet normalizálódásának ütemében valósulhat meg, várhatóan főként 2011-ben – mutattak rá a hitelintézetnél.

A vállalati állomány minőségének jövőbeni alakulása persze nagyban függ az új kihelyezések mennyiségétől is, hiszen egyrészt a fiatal portfólió mindig jobb összetételű a korosodónál, másrészt a válság kitörése óta szigorúbb feltételekkel – így jobb várható megtérülés mellett – hiteleznek a bankok. E területen viszonylag derűlátók a lapunknak nyilatkozó szereplők.

A Raiffeisen Banknál a 2009-ben és 2010 első fél évében kihelyezett hitelekhez képest jelentős növekedésre számítanak, ugyanakkor a válság előtti szintet várakozásaik szerint messze nem érik el. Hasonló a kép a K&H Banknál is, amely a kkv-hitelek tekintetében az év végére növekedést tervez a jelenlegi állományokhoz képest, de ez várhatóan a növekedéssel együtt sem haladja meg a 2009-es, átlagos kihelyezési szintet.

Az OTP Bank – hívták fel a figyelmet a hitelintézetnél – tavaly is aktívan finanszírozta a vállalatokat, hiszen miközben az általa kihelyezett céges hitelek mennyisége tavaly 8 százalékkal nőtt, addig a szektorszintű állomány nagyjából ugyanekkora mértékben csökkent. A bank – tették hozzá – 2010-ben is azt tervezi, folytatja a magyar vállalkozások intenzív finanszírozását. Ennek érdekében – árulták el – a mikro- és kisvállalkozásokat (mkv) egy új kiszolgálási modell keretében, dedikált kapcsolattartókon keresztül kívánják kiszolgálni, a tanácsadói funkciók erősítésével növelve a szolgáltatási színvonalat. Ettől, valamint a gazdasági növekedés beindulásától elsősorban a hitelezési aktivitás fellendülésére és az mkv-hitelállomány 15 százalékos növekedésére lehet számítani.

Emelkedést vár a bank a közép- és nagyvállalati hitelállományoknál is: az év első felében az exportfinanszírozás miatt elsősorban a forgóeszköz-, míg év végén a beruházási hitelek felfutása várható. BM