Eszerint három év alatt 110 milliárd eurónyi nemzetközi hitelben és támogatásban részesülnek a görögök, amelyből 30 milliárd eurót az IMF finanszíroz (források szerint 5 százalékos kamaton kapják meg a hitelt). Az első részlet már május 19-e előtt rendelkezésre áll Görögország részére, mely így teljesíteni tudja akkor esedékes törlesztési kötelezettségét, a többi részlet pedig akkor lesz lehívható, hogy ha a hellének sikeresen tudják végrehajtani költségvetési deficitcsökkentési programjukat.
Ezzel kapcsolatban azt tudni, hogy fűnyíró elven számos kormányzati kiadást megnyirbálnak összesen 30 milliárd euró értékben (ez a görög 13 százaléka), melynek részleteiről már múlt héten napvilágot láttak információk. Természetesen az EU-s politikusok folyamatosan igyekeznek kihangsúlyozni, hogy a görög példa rendkívüli, és más uniós országokban nincs ilyen komoly probléma, de ez csak üres frázis, hisz pár hónappal ezelőtt még a görögökkel kapcsolatosan is hasonló álláspontra helyezkedtek.
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Portugália, Spanyolország, Olaszország és más európai államok is (köztük Nagy-Britannia) óriási adósságot görgetnek maguk előtt, amire ugyanúgy rá fognak pörögni a befektetők a következő hetekben, hónapokban, és majd valahogy azt is kezelni kell. Akkor honnan fognak pénzt szerezni, hisz a magánszféra egyre kevésbé fog kockázatot vállalni az állampapírok lejegyzésében?
Úgyhogy szépen körvonalazódik az európai "subprime" krízis, ami az állami spirálokról szól (és még a lakossági hitelek benne sincsenek), és akár sok százmilliárd eurót is kitehet. Csak bízni lehet abban, hogy a mostani EU-s döntés előkészítése során a politikusok már elgondolkodtak azon is, hogy a többi problémát hogyan fogják kezelni, mert az biztos, hogy felszínre fognak kerülni, és sokkal súlyosabb nyomás alá helyezheti az euró zónát, sőt az egészét.
