Az első negyedév végén már több mint 250 milliárd forintnyi forintban denominált államkötvényt birtokoltak a háztartások, ez rekordnak számít. Az érdeklődés a papírok iránt nem lehet véletlen: a lekötött betétek kamatai ugyanis folyamatosan csökkennek, az MNB adatai szerint április végén már alig haladták meg az 5 százalékot, az államadósság pedig ennél lényegesen jobban fizet.
„Elsősorban a Prémium Magyar Államkötvényt vásárolja a lakosság” – mondja Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. A hároméves lejáratú, inflációkövető állampapír hozama valóban kedvező, hiszen minden évben 3 százalékpontnyi extrakamatot fizet az előző év decemberében mért pénzromlás mértékén felül, vagyis az idén 8,6 százalékos nyereség ütheti a befektetők markát. A lehetőséget sokan meg is ragadták: az ÁKK által eredetileg tervezett 50 milliárd forintnyi mennyiség ugyanis a Prémium kötvényből néhány hónap alatt elfogyott, így április végén meg kellett emelni a kibocsátott mennyiséget további 20 milliárd forinttal. Az ÁKK mindenképpen ragaszkodik az inflációkövető kötvényhez, így ha a megemelt mennyiség is elfogy, kétféle lehetősége marad: tovább emeli a kibocsátást, vagy új sorozatot indít. Az új sorozat mellett szólna egyébként az az érv, hogy ha a lejárata nem esik egybe az előző két Prémium sorozatéval, csökkenthetné az államkincstári fiókokra nehezedő nyomást. Az első két inflációkövető államkötvény ugyanis januárban jár le, s ez az év első hónapjában hosszú sorokat eredményezhet a forgalmazó Magyar Államkincstárnál.
Nemcsak a Prémiumba, de fix kamatozású államkötvénybe is megérheti befektetni a pénzt – állítja Jobbágy Sándor, a CIB Bank állampapír-elemzője –, de csak 1-2 évnél hosszabb távra. Főleg akkor járhatnak jól a befektetők az állampapírral, ha csökkennek a hozamok, hiszen állampapírba való befektetéssel akár 2023-ig is fixálni lehet a nominális hozamszintet. Ha azonban valaki egyszer megvásárolt egy államkötvényt, biztonságosabb, ha lejárat előtt nem száll ki a befektetésből. „A lakosság számára nem olyan szűk a sáv a vételi és eladási árfolyamok között, mint az intézményi befektetőknél, az árfolyamkockázat kiküszöbölése mellett ezért is érdemes a lejáratig megtartaniuk az állampapírt” – mondja Jobbágy.
Míg azonban a kötvényeken és a Prémium Magyar Államkötvényen viszonylag magas hozamot érhetnek el a befektetők, addig a többi, ÁKK által forgalmazott kifejezetten lakossági értékesítésre szánt állampapír kamata alacsony. A Kamatozó Kincstárjegy 4,25 százalékos kamatot ígér egy évre, a postákon forgalmazott Kincstári Takarékjegy pedig egy évre 4, két évre összesen 8,5 százalékot fizet. Ez a kamat viszont elmarad az akciós betétekétől, és ez a papírok forgalmán is látszik. A kamatozó kincstárjegyek állománya tavaly év eleje óta megfeleződött, és 120 milliárd forintra csökkent, és a kincstári takarékjegyeké is folyamatosan apad, április végén már a 240 milliárd forintot sem érte el. Mindennek egyébként az ÁKK szerint nem annyira az alacsony kamat az oka, sokkal inkább a forgalmazók magatartásán múlik: a bankok és a Magyar Posta ugyanis szívesebben beszéli rá az ügyfeleket saját pénzügyi termékeikre. HB
Emelkedő aukciós hozamok
Közepesen sikerültek a tegnapi államkötvényaukciók. Az ÁKK három-, öt- és tízéves kötvényeket hirdetett meg 25, 15 és 10 milliárd forintnyi mennyiségben. Mindhárom lejáratot túljegyezték, de végül a központ a három- és a tízévesből a meghirdetett mennyiséget, az ötévesből viszont csak 13 milliárd forintnyit adott el. A délutáni nem kompetitív tenderen egyébként az ötéves kötvényből további 2,4 milliárd, a tízévesből 1,6 milliárd forintnyit vettek meg az elsődleges forgalmazók. A hozamok a délelőtti aukción 6–33 bázisponttal emelkedtek a két héttel korábbi szinthez képest. A hároméves 6,33, az ötéves 6,87, a tízéves 7,38 százalékos átlaghozammal fogyott el.
