Magasiskola kínai módra

A jüan árfolyamának lazítását megpendítő bejelentéssel Kína ismét bizonyította, hogy milyen átgondoltan és céltudatosan cselekszik a nemzetközi gazdaságpolitikában. Egyfelől a szombati közlemény (VG, június 21., 1. o.) óta nyilvánvalóvá vált, hogy a homályos ígéretet a konkrét dátumok említésének mellőzésével sikerült a lehető legkevésbé számon kérhető módon megfogalmazni, miközben a most hétvégi G20-csúcs előtt ki lehetett fogni a szelet a gyenge jüan miatt zsörtölődő USA vitorlájából. Ráadásul az sem jelentene nagy katasztrófát, ha valóban hagyni kellene a jüant felértékelődni, tekintettel arra, hogy az a pillanatnyi gazdaságpolitikai helyzetben kívánatos is lehet Peking számára.

A piacokra meglehetősen kijózanítólag hatott tegnap, hogy a kínai jegybank a pénteki szinttel azonos, 6,8275 jüanos dollárárfolyamot rögzített hétfőn is, mivel a befektetők némi emelésre számítottak. A lépéssel egyértelművé tették a kínai monetáris politika vezetői, hogy nem áll szándékukban a dollárhoz viszonyított árfolyam gyors lazítása. Erre egyébként már az illetékesek vasárnapi kijelentései is utaltak, amelyek értelmében a jüan árfolyamát „alapvetően továbbra is stabilan” akarják tartani.

A vasárnapi „finomító” nyilatkozat egyébként csupán megerősítette azokat a szkeptikus véleményeket az USA-ban, amelyek szinte rögtön az árfolyam rugalmasságának növeléséről szóló első bejelentés után megjelentek. Charles Schumer demokrata szenátor például túl homályosnak minősítette a kínai ígéretet, és továbbra sem állt el a kereskedelmi korlátozásokat szorgalmazó követelésétől az USA-t szerinte olcsó exportjával elárasztó Kínával szemben. A tekintélyes közgazdász Nouriel Roubini pedig azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy ha Kína ígéretéhez híven a jövőben a dolláron kívül más valutákhoz, így például az euróhoz is köti a jüant, ez akár a fizetőeszköz leértékelődését is eredményezheti a zöldhasúval szemben. Az uniós fizetőeszköz az utóbbi időben jelentősen gyengült, és ha ez a trend folytatódik, akkor a jövőben a részben hozzá kötött jüan is veszíthet értékéből a dollárral szemben.

A jüan fokozatos erősödéséhez a jelenlegi kiinduló helyzet egyébként ideálisnak tűnik. A kínai export májusban 49 százalékkal bővül, az országban munkaerőhiány uralkodik. Az emiatt fellépő inflációs nyomást pedig enyhíthetné a jüan felértékelődése.

Ami pedig az erősebb jüannak a növekedésre gyakorolt hatását illeti, az előrejelzések szerint az export emiatt várható drágulása nem fogja meggátolni, hogy Kína kevesebb mint két évtizeden belül a világ legnagyobb gazdasági hatalma legyen. Sőt! A Világbank prognózisa szerint a jüan évi átlagos 0,8 százalékos erősödése mellett Kína 2029-re veheti át az első helyet az USA-tól, míg 3 százalékos felértékelődési ütem mellett ez már 2023-ra bekövetkezhet. VG

Ezek az állami cégek adják Kína ipari termelésének a harmadát, és birtokolják a vállalati vagyon közel felét. A válság során pedig ezek a cégek hajtották végre a legnagyobb beruházásokat, természetesen az állami élénkítésekre támaszkodva.

Ezek az állami cégek adják Kína ipari termelésének a harmadát, és birtokolják a vállalati vagyon közel felét. A válság során pedig ezek a cégek hajtották végre a legnagyobb beruházásokat, természetesen az állami élénkítésekre támaszkodva. -->