BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Magasiskola kínai módra

A saját szempontjából ideális időpontban lebegtette meg Peking a jüan árfolyamának lazítását

A jüan árfolyamának lazítását megpendítő bejelentéssel Kína ismét bizonyította, hogy milyen átgondoltan és céltudatosan cselekszik a nemzetközi gazdaságpolitikában. Egyfelől a szombati közlemény (VG, június 21., 1. o.) óta nyilvánvalóvá vált, hogy a homályos ígéretet a konkrét dátumok említésének mellőzésével sikerült a lehető legkevésbé számon kérhető módon megfogalmazni, miközben a most hétvégi G20-csúcs előtt ki lehetett fogni a szelet a gyenge jüan miatt zsörtölődő USA vitorlájából. Ráadásul az sem jelentene nagy katasztrófát, ha valóban hagyni kellene a jüant felértékelődni, tekintettel arra, hogy az a pillanatnyi gazdaságpolitikai helyzetben kívánatos is lehet Peking számára.

A piacokra meglehetősen kijózanítólag hatott tegnap, hogy a kínai jegybank a pénteki szinttel azonos, 6,8275 jüanos dollárárfolyamot rögzített hétfőn is, mivel a befektetők némi emelésre számítottak. A lépéssel egyértelművé tették a kínai monetáris politika vezetői, hogy nem áll szándékukban a dollárhoz viszonyított árfolyam gyors lazítása. Erre egyébként már az illetékesek vasárnapi kijelentései is utaltak, amelyek értelmében a jüan árfolyamát „alapvetően továbbra is stabilan” akarják tartani.

A vasárnapi „finomító” nyilatkozat egyébként csupán megerősítette azokat a szkeptikus véleményeket az USA-ban, amelyek szinte rögtön az árfolyam rugalmasságának növeléséről szóló első bejelentés után megjelentek. Charles Schumer demokrata szenátor például túl homályosnak minősítette a kínai ígéretet, és továbbra sem állt el a kereskedelmi korlátozásokat szorgalmazó követelésétől az USA-t szerinte olcsó exportjával elárasztó Kínával szemben. A tekintélyes közgazdász Nouriel Roubini pedig azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy ha Kína ígéretéhez híven a jövőben a dolláron kívül más valutákhoz, így például az euróhoz is köti a jüant, ez akár a fizetőeszköz leértékelődését is eredményezheti a zöldhasúval szemben. Az uniós fizetőeszköz az utóbbi időben jelentősen gyengült, és ha ez a trend folytatódik, akkor a jövőben a részben hozzá kötött jüan is veszíthet értékéből a dollárral szemben.

A jüan fokozatos erősödéséhez a jelenlegi kiinduló helyzet egyébként ideálisnak tűnik. A kínai export májusban 49 százalékkal bővül, az országban munkaerőhiány uralkodik. Az emiatt fellépő inflációs nyomást pedig enyhíthetné a jüan felértékelődése.

Ami pedig az erősebb jüannak a növekedésre gyakorolt hatását illeti, az előrejelzések szerint az export emiatt várható drágulása nem fogja meggátolni, hogy Kína kevesebb mint két évtizeden belül a világ legnagyobb gazdasági hatalma legyen. Sőt! A Világbank prognózisa szerint a jüan évi átlagos 0,8 százalékos erősödése mellett Kína 2029-re veheti át az első helyet az USA-tól, míg 3 százalékos felértékelődési ütem mellett ez már 2023-ra bekövetkezhet. VG

Mindenható állam

Nem a jüan árfolyama az egyetlen terület, ahol a kínai állam kemény kézzel avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Az állami cégek szerepe a gazdaságban továbbra is meghatározó – emlékeztet a Világbank. Bár az utóbbi évtizedekben bizonyos mértékben helyet kellett adniuk a magánvállalatoknak, az elmúlt öt évben ismét megszilárdították a pozíciójukat.

Ezek az állami cégek adják Kína ipari termelésének a harmadát, és birtokolják a vállalati vagyon közel felét. A válság során pedig ezek a cégek hajtották végre a legnagyobb beruházásokat, természetesen az állami élénkítésekre támaszkodva.

Ezek az állami cégek adják Kína ipari termelésének a harmadát, és birtokolják a vállalati vagyon közel felét. A válság során pedig ezek a cégek hajtották végre a legnagyobb beruházásokat, természetesen az állami élénkítésekre támaszkodva. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek