Gauder szerint Magyarországnak csak követnie kell a Nemzeti Bank nyilvános tanulmányban is körvonalazott javaslatait, melyek rámutatnak, hogy a jelenleg készpénz uralta állami adminisztrációban pontosan milyen területen lenne tere a fejlesztésnek. Jelenleg minden illetéket, közműszámlát sárga csekken, tehát készpénz használatával fizetünk be, valamint a nyugdíjakat, segélyeket, juttatásokat is készpénzben kapjuk. Ennek eredményeképpen a készpénz használat jelenleg Magyarországon EU-s viszonylatban is magas és egyre növekvő arányú.
Ha a jelenlegi készpénzhasználati arányt harmadával – például a lengyelországi szintre (lásd ábra) sikerülne csökkenteni, évente 1,5 - 2 Mrd-ot takaríthatnánk meg, csupán azzal, hogy a készpénz gyártására, szállítására, kezelésére harmadával kevesebbet kellene költeni. (A Magyar Nemzeti Bank közel 8 milliárd forintot költ erre évente.)
A megtakarított összegből mintegy 25 ezer korszerű bankkártya-elfogadó terminál helyezhető ki, ami megteremti a hátteret ahhoz, hogy a kiskereskedelemben is megnőjön a bankkártya használat. A MasterCard becslése szerint rövid távon reális cél, hogy a kiskereskedelmi forgalom eddigi 10%-a helyett 15%-a történjen bankkártyán, mely többlet áfa-tartalmából már 125 Mrd többletbevétel keletkezne az állam számára.
A készpénznek jelentős közvetlen költsége van (gyártás, logisztika, tárolás, biztonság), ami átlagosan az országok nemzeti össztermékének 0,4-0,6%-a Európában, vagyis tranzakciónként 15 euró cent. Ennek megoszlása a költséget fizető felek között:
• 10%- Központi Bank,
• 25% - kereskedelmi szektor,
• 65% - bankok
Magyarországon a készpénzállomány harmadát minden évben lecserélik, ami 60-70 tonna papír hulladékot eredményez.
A Nemzeti Bank kutatási jelentésében megállapítja: „A megkérdezett szakértők rendkívül jelentősre becsülik a rejtett gazdaság kizárólag készpénzt alkalmazó, félig vagy egyáltalán nem legális tranzakciói által a nemzetgazdaság számára okozott anyagi és morális kárt.” A jegybank javaslatai a konkrét lépésekre jelenleg készülnek.
