A magánnyugdíjpénztárak rangsorait itt találja
A kasszák vagyonának több mint fele volt még kötvényekben, főleg magyar állampapírokban, ezekből összesen 1319 milliárd forintnyi volt a portfóliókban. A befektetések több mint tizede volt közvetlen részvényinvesztíció, és nem egészen a harmada került befektetési alapokba. Ez az összetétel azt jelzi, hogy valószínűleg továbbra is a legnagyobb kockázatú növekedési portfóliókban van a kasszák vagyonának legnagyobb része.
A pénztárak közötti vándorlás továbbra sem csillapodik, sőt az első negyedévben rekordszámú, 87 670 tag lépett át másik kasszába. Nem kis hányaduk feltehetően közvetítők rábeszélésére döntött a váltás mellett, az intézmények mérlegében ugyanis a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek összege már a harmadik hónap végére meghaladta az egymilliárd forintot, ez csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak. Reklámra is sokat, csaknem négyszer annyit költöttek a piaci szereplők, mint a tavalyi első negyedévben. A tagokért folyó növekvő verseny finanszírozására azonban, úgy tűnik, a kasszáknak egyre kevésbé van pénzük. Az intézmények iparági szinten mért működési eredménye ugyanis a negyedév végére 457 millió forintos veszteséget mutatott.
A pénztárak eredményességét persze az is csökkenthette, hogy több mint hatvanezer tagtól meg kellett válniuk egy törvénymódosításkövetkezményeként, azok ugyanis, akik 2008 végéig betöltötték az 52. életévüket, visszaléphettek a társadalombiztosítási rendszerbe. Emellett a már társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő, illetve volt pénztártagok 2009 végéig kérhették társadalombiztosítási nyugellátásuk módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával, persze csak akkor, ha a nyugdíjkaszszától korábban felvett pénzt visszafizették.
A felügyelet összesen 122 551 pénztártag és volt pénztártag részére küldte meg az értesítő levelét. A pénztári jelentések szerint március végéig összesen 64 804 visszalépési, illetve 1386, a nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magánnyugdíjkasszákhoz, ezekből március 31-ig 62 059, illetőleg 1264 kérelmet fogadtak és számoltak el, vagyis az összehangolt intézkedés hatására a kiértesített tagok 51,7 százaléka élt a visszalépés vagy a nyugdíjmódosítás lehetőségével. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke csaknem 90 milliárd forint volt, ebből már több mint 88,8 milliárdot adtak át a kasszák a magyar államnak, a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg. A nyugellátásuk módosítását kérők esetében az egyéni számlakövetelések összege 1,85 milliárd forint volt, s a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 1,74 milliárdot utaltak át.
A visszalépők kétharmada a három legnagyobb pénztár, az ING, az Aegon és az OTP tagja volt, e kasszák fizették ki a számlakövetelések 63 százalékát is. Ami a nemek arányát illeti, az ING Önkéntes és Magánnyugdíj-pénztárból visszalépők között a férfiak voltak többségben, az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárban, valamint az OTP Magánnyugdíj-pénztárban viszont a női visszalépők száma volt nagyobb.
A felügyelet megvizsgálta a visszalépett tagok létszámának megoszlását nemek szerint és megyénkénti bontásban. A legnagyobb arányú visszalépésre a várakozásnak megfelelően Budapesten és Pest megyében került sor. A legkisebbre pedig Csongrád és Nógrád megyében, ahol a pénztártagok létszáma is alacsonyabb. A visszalépők 56,5 százaléka volt nő, 43,5 százaléka pedig férfi. A jelenleg 54–58 év közötti korosztály tagjai voltak a legaktívabbak e tekintetében, ők tették ki az összes visszalépő közel 95 százalékát.
Elutasítják az „államosítást”
Határozottan elutasítja a magánnyugdíjpénztárak „államosításával” kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket a Stabilitás Pénztárszövetség. Bár a pénztárak 100 százalékát tömörítő érdek-képviseleti szervezet egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a kormány terveiről, álláspontjuk szerint a tervezett változás a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag több mint 2700 milliárdos vagyonát érintené kedvezőtlenül.A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint a gazdasági válság okozta problémákat nem a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak a rovására kellene rendezni. A tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja volt a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának a megteremtése.
A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint a gazdasági válság okozta problémákat nem a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak a rovására kellene rendezni. A tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja volt a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának a megteremtése. Magánnyugdíjpénztárak befektetései Magánnyugdíjpénztárak vagyona -->
