BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vándorló pénztári ügyfelek

Az átlépések száma egyre nő a statisztikák szerint, az ügynökök miatt veszteségesek a kasszák

Az első negyedév is jól sikerült a magánnyugdíjpénztárak számára – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tegnap közzétett adataiból. A befektetéseiken csaknem 165 milliárd forintnyi nyereséget értek el, vagyis folytatódott a tavalyi nyerő sorozat. A taglétszám is nőtt valamelyest, március végén már 3,021 millió tagjuk volt a kaszszáknak, a felhalmozott vagyon pedig megközelítette a 2800 milliárd forintot.

A magánnyugdíjpénztárak rangsorait itt találja

A kasszák vagyonának több mint fele volt még kötvényekben, főleg magyar állampapírokban, ezekből összesen 1319 milliárd forintnyi volt a portfóliókban. A befektetések több mint tizede volt közvetlen részvényinvesztíció, és nem egészen a harmada került befektetési alapokba. Ez az összetétel azt jelzi, hogy valószínűleg továbbra is a legnagyobb kockázatú növekedési portfóliókban van a kasszák vagyonának legnagyobb része.

A pénztárak közötti vándorlás továbbra sem csillapodik, sőt az első negyedévben rekordszámú, 87 670 tag lépett át másik kasszába. Nem kis hányaduk feltehetően közvetítők rábeszélésére döntött a váltás mellett, az intézmények mérlegében ugyanis a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek összege már a harmadik hónap végére meghaladta az egymilliárd forintot, ez csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak. Reklámra is sokat, csaknem négyszer annyit költöttek a piaci szereplők, mint a tavalyi első negyedévben. A tagokért folyó növekvő verseny finanszírozására azonban, úgy tűnik, a kasszáknak egyre kevésbé van pénzük. Az intézmények iparági szinten mért működési eredménye ugyanis a negyedév végére 457 millió forintos veszteséget mutatott.

A pénztárak eredményességét persze az is csökkenthette, hogy több mint hatvanezer tagtól meg kellett válniuk egy törvénymódosításkövetkezményeként, azok ugyanis, akik 2008 végéig betöltötték az 52. életévüket, visszaléphettek a társadalombiztosítási rendszerbe. Emellett a már társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő, illetve volt pénztártagok 2009 végéig kérhették társadalombiztosítási nyugellátásuk módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával, persze csak akkor, ha a nyugdíjkaszszától korábban felvett pénzt visszafizették.

A felügyelet összesen 122 551 pénztártag és volt pénztártag részére küldte meg az értesítő levelét. A pénztári jelentések szerint március végéig összesen 64 804 visszalépési, illetve 1386, a nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magánnyugdíjkasszákhoz, ezekből március 31-ig 62 059, illetőleg 1264 kérelmet fogadtak és számoltak el, vagyis az összehangolt intézkedés hatására a kiértesített tagok 51,7 százaléka élt a visszalépés vagy a nyugdíjmódosítás lehetőségével. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke csaknem 90 milliárd forint volt, ebből már több mint 88,8 milliárdot adtak át a kasszák a magyar államnak, a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg. A nyugellátásuk módosítását kérők esetében az egyéni számlakövetelések összege 1,85 milliárd forint volt, s a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 1,74 milliárdot utaltak át.



A visszalépők kétharmada a három legnagyobb pénztár, az ING, az Aegon és az OTP tagja volt, e kasszák fizették ki a számlakövetelések 63 százalékát is. Ami a nemek arányát illeti, az ING Önkéntes és Magánnyugdíj-pénztárból visszalépők között a férfiak voltak többségben, az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárban, valamint az OTP Magánnyugdíj-pénztárban viszont a női visszalépők száma volt nagyobb.

A felügyelet megvizsgálta a visszalépett tagok létszámának megoszlását nemek szerint és megyénkénti bontásban. A legnagyobb arányú visszalépésre a várakozásnak megfelelően Budapesten és Pest megyében került sor. A legkisebbre pedig Csongrád és Nógrád megyében, ahol a pénztártagok létszáma is alacsonyabb. A visszalépők 56,5 százaléka volt nő, 43,5 százaléka pedig férfi. A jelenleg 54–58 év közötti korosztály tagjai voltak a legaktívabbak e tekintetében, ők tették ki az összes visszalépő közel 95 százalékát.

Elutasítják az „államosítást”

Határozottan elutasítja a magánnyugdíjpénztárak „államosításával” kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket a Stabilitás Pénztárszövetség. Bár a pénztárak 100 százalékát tömörítő érdek-képviseleti szervezet egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a kormány terveiről, álláspontjuk szerint a tervezett változás a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag több mint 2700 milliárdos vagyonát érintené kedvezőtlenül.

A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint a gazdasági válság okozta problémákat nem a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak a rovására kellene rendezni. A tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja volt a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának a megteremtése.

A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint a gazdasági válság okozta problémákat nem a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak a rovására kellene rendezni. A tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja volt a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának a megteremtése. Magánnyugdíjpénztárak befektetései Magánnyugdíjpénztárak vagyona -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek