A forintalapú kölcsönök előretörésével párhuzamosan növekedett a kihelyezett friss lakáshitel-állomány mennyisége is: a svájcifrank- és az euróalapú kölcsönökkel együtt már megközelítette a 25 milliárd forintot, ez az előző hónapokhoz képest jókora – májushoz viszonyítva 33 százalékos – bővülést jelent.
Figyelemre méltó fejlemény továbbá, hogy a forintalapú hitelek térnyerése következtében júniusra megállt a hazai devizában denominált lakáshitel-állomány lassú mérséklődése. Az MNB adatai szerint a hatodik hónap végére 5 milliárd forinttal, 1478 milliárdra duzzadt az állomány, ezzel pedig egy 2005 vége óta tartó, szinte megszakítás nélküli erodálódási folyamat szakadt meg. Az összes új lakáshitel-kihelyezésen belül két hónapja még „csak” 80 százalékot forintkölcsönök pedig már ebben a hónapban egyeduralkodóvá válnak az új kihelyezéseken belül, hiszen a lakossági ügyfeleknek a jövőben nem lehet idegen fizetőeszközben denominált jelzáloghitelt nyújtani.
Nagy, már rövid távon érezhető felfutásra ugyanakkor senki sem számít a hazai lakáshitelpiacon: az újlakás-építések száma még mindig drasztikus mérséklődést mutat a tavaly nyári szinthez képest, és a lakosság oldaláról mutatkozó kereslet is alacsony szinten mozog.
Ennek megfelelően a forintban nyilvántartott lakáshitelek állományának lassú növekedésére lehet számítani a következő hónapokban, a devizahitelek mennyiségének mérséklődése mellett. Ez utóbbiak kimutatott mennyiségét ugyanakkor jelentősen befolyásolja a forint árfolyamának alakulása is, mint ahogy ez történt júniusban is: akkor 280 milliárd forinttal, rekordszintre emelkedett a lakossági lakáshitel-állomány, ez javarészt a hazai fizetőeszköz gyengülésével magyarázható.
