Kedvező tényezőnek bizonyult ugyanakkor a betéti kamatok esése, amely majdnem minden régióban éreztette hatását, ez is hozzájárult a 6 százalék feletti nettó kamatmarzs fennmaradásához. A külföldi mőködést tekintve az orosz leány növekvő hitelvolumenekről és magasabb marzsokról adott számot, más leányok azonban stagnáló vagy romló teljesítményt mutattak fel.
A román piacon a kedvezőtlenebb makrohelyzet hagyott nyomot a működésen, míg a montenegrói CKB 15 milliárd forintra rugó goodwill-leírása a nettó eredményt is súlyosan rombolta. A gyorsjelentés legfájdalmasabb pontja a kockázati költségek emelkedése. A problémás hitelek arányának további növekedése (főként itthon) megdobta a céltartalékképzést is, így az a várt 56 milliárd forintos értékhez képest 96 milliárd forintra ugrott. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az első negyedév végi 10,7 százalékról 12,4 százalékra emelkedett, ez a magyar anyavállalat esetében 8 százalékról 9,1 százalékra nőtt.
A megítélés szempontjából alapvetően két dolog problémás: egyrészt a gyorsjelentésben lévő pozitív tendenciák fenntarthatósága továbbra is kérdéses, hiszen egy romló globális szentiment kamatemeléseket kényszeríthet ki a régióban, amely a magasabb betéti kamatok révén a nettó kamatmarzsot csökkentheti. Másrészt a hitelportfólióhoz kapcsolódó kockázatok egyre erősebbek, még akkor is, ha a 13 százalékos tier1-ráta továbbra is magasnak mondható régiós összehasonlításban (bár ez még 13,8 százalék volt az első negyedév végén).
A problémás hitelek fényében a céltartalékképzés tekintetében további bizonytalanságok vannak a jövőre nézve. Emellett a nemrég elfogadott bankadó majd a harmadik és negyedév eredményeit érinti, amely arra utal, hogy a politikai kockázatokról sem szabad megfeledkezni. Az aktuális piaci környezetet figyelembe véve további lemorzsolódásra számítunk az OTP árfolyamában.
