A lakosság piaci értéken számított állampapír-portfóliója a válság beköszöntét követő negyedévben 37 százalékkal nőtt, míg a részvényekbe fektetett a zuhanások ellenére stagnált, majd lassan emelkedni kezdett, ahogy munkába állt a befektetett pénz. A lakosság kezében lévő részvényvagyon növekedését az árfolyamok emelkedése mellett az új adókedvezmények, így a tbsz januári bevezetése is segítette.
„A tapasztalataink szerint elsősorban a huzamosabb ideje tőzsdézők közül kerülnek ki a most tbsz-t nyitó ügyfelek” – mondta Tordai Péter, Magyarország egyik vezető internetes brókertársaságának, a KBC Equitasnak a vezérigazgatója. „Pedig a tbsz hosszú távon mindenkinek megéri, hiszen ha a számla nyitója öt éven keresztül forgatja a betett pénzét, úgy ezt az időszakot követően adómentesen juthat a befektetéséhez.”
A tbsz-ek jellemzője ugyanis, hogy ha a felhalmozási időszak végét követően nem vesznek ki a számláról pénzt, úgy a három év múlva felvett megtakarítás után a jelenlegi 20 százalékos kamatadó helyett csupán 10 százalékot kell megfizetni, míg ha valaki öt éven keresztül kereskedik a számlára betett összeggel, de nem vesz ki róla pénzt, úgy az ötödik év végén adómentesen juthat a megkeresett vagyonához.
A KBC Equitas tapasztalatai szerint azok az ügyfelek, akik már megnyitották tbsz-üket, az esetek többségében úgy használják az itt felhalmozott pénzt, mint a hagyományos tőkeszámla esetében: azonnal elkezdik forgatni a befektetett összeget. „Elsősorban a BÉT-en jegyzett nagy részvények (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) a legkedveltebb célpontok” – teszi hozzá Tordai Péter.
A KBC Equitas eddigi tapasztalatai szerint a tbsz-t nyitók alapvetően a várható adókedvezmény miatt válnak számlatulajdonosokká, és az sem zavarja őket, ha idő előtt fel kell törni a befektetést, „hiszen így sem veszítenek semmit a normál tőkeszámlához képest”. A tbsz számla sajátossága, hogy ha az ügyfél forrást vont ki belőle az öt év lejárta előtt, akkor a maradék pénzügyi eszközök az árfolyamnyereség levonása után egyszerűen csak átkerülnek az ügyfél normál értékpapír számlájára – mindenféle további kötelezettség nélkül. Emellett az online brókercégek egy része még csak számlavezetési díjat sem számít fel a tbsz-ekre.
„A tbsz ugyan folyamatosan terjed a befektetők körében, egyelőre csak részben tölti be a funkcióját, azaz ösztönöz a megtakarításra. Ahhoz, hogy feladatát jobban betöltse, meg is kell tartani a vagyont, hiszen csak így lehet realizálni a teljes adókedvezményt. Ehhez folyamatos edukációra van szükség, a lakosságnak meg kell tanulnia a helyes kockázatkezelést. E nélkül ugyanis a tőzsdei árfolyamokra való spekuláció nem sokban különbözik a szerencsejátéktól” – mondta Tordai Péter.
A KBC Equitas adatai szerint a tbsz-szel rendelkező tőzsdézők többsége egyelőre még nem hosszú távon gondolkodik. Ugyan befektetéseik 80-90 százaléka a hosszú távon jelentős hozammal kecsegtető részvényből áll, ám ezekkel gyakran rövid távon, néha akár napon belül is kereskednek. Csak a fennmaradó 10-20 százalékot fektetik befektetési alapba, vagy állampapírba, ami lényegesen alacsonyabb arány, mint ami a nyugat európai portfóliók esetében tapasztalható. Ez is jól mutatja, hogy a befektetési szolgáltatóknak még jócskán kell dolgozniuk azon, hogy a világában kevésbé jártas ügyfelek is megértsék a tbsz lényegét.
