Az idei évben a befektetők magatartását illetően kettős folyamatot figyelhetünk meg: egyrészt az előre jelzett világgazdasági növekedés és a recessziós félelmek elmúlása az elkövetkezendő hónapokban pozitív hatással lehet a befektetői bizalom erősödésére, aminek következtében vélhetően bátrabban nyúlnak majd a kockázatosabb befektetések felé, ez pedig jó hatással lehet a magyar piac számára is.
Másrészt azonban, a múlt heti lengyel, de a most már sorban harmadik magyar kamatemelés is jól mutatja, hogy a hatására – elsősorban a feltörekvő országokban - fokozódó féken tartása miatt idén a jegybankok várhatóan szigorítani fognak politikájukon, ami a gyakorlatban kamatemelést jelent. A szigorodó monetáris politika viszont óvatosságra inti a befektetőket, és visszafoghatja a befektetők kedvét az adott országgal szemben.
Habár Portugália most már több sikeres kötvényaukción is túl van, korántsem mondhatjuk, hogy véget értek az eurózónát sújtó megpróbáltatások, hiszen most éppen Spanyolország és Olaszország, sőt Belgium felett is gyülekeznek a sötét felhők. Miközben pedig az uniós országok iránt sorra rendül meg a bizalom, a monetáris uniónak a fokozódó inflációval is számolnia kell. Eközben az USA növekedése egyre meggyőzőbb, ami a következő hónapokban az amerikai dollár erősödésének irányába mutat az euróval szemben.
Az elmúlt napokban végre enyhülés történt a svájci frank árfolyamában, azonban a következő hónapokban sajnos nem látjuk jelét annak, hogy további számottevő csökkenést produkálna az alpesi deviza. Bár a svájci gazdaságnak egyértelműen hátrányt jelent az igen erős frank, azonban még így is növekedni tud a gazdaság, így továbbra sem várható, hogy komoly beavatkozás történne a jegybank részéről. Mivel Svájc hagyományosan a semlegességre/függetlenségre alapozta a sikereit, az euróhoz való csatlakozásról felröppent hír nem tűnik hihetőnek.
A forint árfolyamát az elkövetkezendő hetekben leginkább a februárra tervezett szerkezeti reformok bejelentése befolyásolhatja. Amennyiben a tervezett átalakítások kedvező piaci fogadtatásra találnak, a befektetői bizalom erősödése jó hatással lehet a forintra, és stabilizálhatja az árfolyamát.
A gazdasági növekedés miatt a nyersanyag piacokon továbbra is élénkülő kereslettel számolunk, ami leginkább az ipari fémek és az energiahordozók, ezen belül is elsősorban a réz és a kőolaj iránti fokozódó igényben fog megnyilvánulni. A tavalyihoz képest sokkal pozitívabb kilátások miatt azonban az arany árának, ha nem is csökkenésével, de mindenképpen megtorpanásával számolunk az első hónapokban.
A hazai szempontjából az elkövetkezendő hónapokban fontos kérdés lesz, hogy a nyugdíjrendszer átalakítását követően az ÁKK a kezelésébe kerülő részvényekből milyen időtávon és mekkora mennyiséget kíván értékesíteni. Az eddigi nyilatkozatok alapján az várható, hogy első körben nem a magyar részvényeket fogják értékesíteni, ami pozitív a hazai papírok tekintetében. Ugyanakkor a későbbi piacra bocsátás is fokozódó kockázatot jelent ezen papírokra nézve, ami negatívan befolyásolhatja az árfolyamokat. Ennek hatása azonban kevésbé az első negyedévben, mint inkább azt követően, a tavaszi hónapokban jelentkezhet.
Emellett azzal is számolni kell, hogy a magánynyugdíj-pénztárak által kezelt lecsökkenése miatt megszakadhat az a tavaly indult pozitív változás, hogy az új tőzsdei cégek bekerülésével több részvényből válogathatnak a hazai befektetők. Mivel a leghosszabb befektetési időtávval döntően az intézményi befektetők rendelkeznek, ebből kifolyólag leginkább nekik van lehetőségük arra, hogy újonnan bevezetett, de hosszú távon ígéretes vállalkozásokat bevegyenek portfóliójukba, amelyre idén kevésbé számíthatunk.
A nemzetközi tőzsdéken az elmúlt év gyakorlatával szemben immár nemcsak a feltörekvő országok részvényei fogják felfelé húzni a pénzpiacokat, hanem egyes fejlett részvények is.
A fejlett gazdaságokban nemrég még a deflációtól való félelem volt napirenden, most azonban úgy tűnik, a növekedés erősödésével ez a kockázat háttérbe szorult. Bár az Európai Központi Bank (EKB) legutóbb sem változtatta az alapkamatot, az EKB által kiadott kommunikációból, illetve Trichet jegybank elnök szavaiból azonban arra lehet következtetni, hogy aggódva figyelik az egyre magasabb inflációs számokat, mivel az eurózóna decemberi fogyasztói árindexe 2,2%-kal emelkedett előző év azonos időszakához képest, elsősorban a növekvő nyersanyagárak következtében. Az alapkamat valószínűleg még hosszabb ideig változatlan marad, de az emelés hamarabb elkezdődhet, mint eddig várták. Nemcsak az EKB, de az amerikai jegybank is folytatja laza monetáris politikáját, és inkább a túlzott élénkítés felé hajlik, minthogy a kamatemeléssel korlátozza a gazdasági növekedést.
Idehaza a legutóbb napvilágot látott adatok szerint a várt 4,4% helyett 4,7%-kal emelkedtek az árak 2010 decemberében az előző évhez viszonyítva, ami havi szinten 0,4%-os áremelkedést jelent. Az áremelkedés ütemének gyorsulása alátámasztani látszik a Magyar Nemzeti Bank előrejelzéseit, amelyekben az élelmiszer- és energiaárak korábbinál magasabb emelkedését vetíti előre, és amelyre válaszul 2010 novemberében kamatemelésbe kezdett. A mostani adatok alapján az év első hónapjaiban természetesen az alapkamat további emelését várhatjuk.
- Részvények felülsúlyozása: A fejlett országok, elsősorban az USA gazdasági növekedésének gyorsulására számítanak a szakemberek, ami globálisan is javítja a befektetői hangulatot, miközben a feltörekvő gazdaságok növekedése továbbra is erős. A gyorsuló gazdasági növekedés és a befektetői hangulat javulása miatt a szakemberek a kockázatosabb eszközök irányába történő elmozdulást javasolják, és immár nemcsak a tőkevédett eszközökön keresztül javasolják a kitettség növelését, hanem az elkövetkezendő hónapokra a részvény típusú eszközök felülsúlyozását javasolják.
- Nyersanyag és fejlett piaci befektetések növelése a részvény termékcsoporton belül: A feltörekvő gazdaságok nyersanyag kereslete várhatóan erős marad, ami felfelé hajtja az árakat, ezért továbbra is ajánljuk a K&H nyersanyag alapot. A fejlett országok részvényeire a gyorsuló növekedés hathat kedvezően, aminek fő nyertesei az Ázsiába exportáló cégek és Németország lehet. A K&H Amerika alap és a K&H Unió alap ezeknek a piacoknak a teljesítményéből nyújt részesedést.
- Hazai kötvények alulsúlyozása: A szakemberek egyelőre óvatosak a hazai kötvényekkel kapcsolatban, mivel a hazai államháztartási kiadások csökkentése és az ellátórendszerek átalakítása szükséges ahhoz, hogy az ország javítani tudja kockázati besorolását a nemzetközi hitelminősítő intézeteknél. Amennyiben hazai állampapírba szeretnénk fektetni, a K&H aranykosár alapot ajánljuk, amely rövid távú hazai kötvényeket tartalmaz.
- Deviza eszközök felülsúlyozása: A szakemberek a gyorsuló gazdasági növekedés miatt a dollár erősödét várják, miközben a forint árfolyama gyengülhet a jelenlegi szintekről, ezért a merészebb befektetők számára a deviza eszközök felülsúlyozását, így például a K&H euró nemzetközi vegyes alapot, javasolják az év első hónapjaiban.
