A háztartások egyébként 2010 tizenegyedik hónapjában sem változtattak jelentősen a pénzügyi téren mutatott viselkedésükön: devizahitelből – részben a jogszabályi korlátok miatt – szinte nem is vettek fel újat, és forintban is visszafogottan adósodtak el. Az MNB adatai szerint ezúttal nem egészen 26 milliárdnyi új kölcsönt vettek fel. A devizahitelek részaránya ezzel együtt ismét növekedett a forint gyengélkedése miatt, és ismételten meghaladta a kétharmados arányt.
A betéti oldalon is folytatódott a korábbi hónapokra jellemző tendencia, vagyis a stagnálás, illetve az enyhe csökkenés: a háztartásoknál lévő mennyiség a tranzakciókból eredően közel 17 milliárd forinttal csökkent novemberben, ám a csaknem 60 milliárdos árfolyam-felértékelődés miatt némileg növekedni tudott a kimutatott állomány. Ennek ellenére az egyéves mérleg nem túl szép: a hónap végi 7240 milliárd forintos betétmennyiség bő 2,5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, így növekedett a szektor betétei és tartozásai közötti olló.
A nem pénzügyi tevékenységet folytató cégek tartozásainak állománya nem egészen 200 milliárd forinttal nőtt novemberben, ez 215 milliárd forintnyi átértékelődésből és a tranzakciók bő 21 milliárdos, negatív egyenlegéből jött össze. Ám e szektor betéteinek mennyisége a friss pénzek miatt is nőtt, hiszen a tranzakciók majdnem 40 milliárd forinttal duzzasztották az állományt.
A háztartások által felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatói alig változtak, a betéteknél pedig csak kisebb kamatemelkedés történt. A nem pénzügyi vállalati kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója viszont – legalábbis az egymillió euró érték alatti szerződéseknél – jelentősen csökkent.
