A 26 hetes lejáratú állampapírokra a görög államkincstár 4,75 százalékos hozamot fizet, amely az előző havi aukciót követő 4,64 százaléknál valamivel magasabb, de alacsonyabb a januári 4,90 százaléknál. Habár a befektetők nagyobb hozamot vártak, a kincstár az 1,25 milliárd eurón felül 3,59 százalékos túljegyzéssel értékesített államkötvényeket. A 26 hetes lejáratú kötvények hozamának kifizetésekor még él az országnak nyújtott hitelcsomag, amely besegíthet a befektetők kifizetésekor.
Hétfőn Görögországot 3 fokozattal B1-es kategóriába minősítette le a Moody’s hitelminősítő. A dél-európai ország eddig is a bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriában állt, ám a Moody’s úgy látja, hogy a költségvetési konszolidációs program nem érheti el célját.
Görögország szeptemberben kezdett rövid lejáratú állampapírok értékesítésébe, hogy fenntartsa jelenlétét az államkötvény piacon, miután a hosszú-lejáratú papírok hozamszintje az ország államháztartási válsága miatt az egekbe emelkedett, amelyet az ország nem tudott volna vállalni.
Mindemellett élesen bírálták a Moody’s-t: miután elmulasztották a csődkockázatok árazását a hitelminősítők, mely a globális gazdasági válsághoz vezetett 2008-ban, a hitelminősítők most versenyeznek egymással, hogy elsőként jelezzék a kockázatokat, mely egy következő válsághoz vezet.
Az ország tavaly májusban fogadta el az EU és az IMF közös 110 milliárd euróra rúgó mentőcsomag ját, hogy elkerülje az államcsődöt. A kölcsönért cserébe Görögországnak komoly költségcsökkentési tervet kellett készítenie, amely egyebek mellett a béreinek csökkentését, a nyugdíjak befagyasztását és adóemelést is tartalmaz. A lépések végrehajtását szigorúan felügyeli mind az EU, mind az IMF.
