Hosszú távú együttműködésre irányuló szándéknyilatkozatot írt alá a CIG Pannónia Életbiztosító és a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára (VIT Nyugdíjpénztár) – közölték a két intézmény vezetői tegnap. „Régóta benne volt a terveinkben egy nyugdíjpénztár létrehozása, a nyugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatos intézkedések miatt azonban másképp, de a tervezettnél hamarabb megvalósul mindez” – mondta Járai Zsigmond, a Pannónia felügyelőbizottságának elnöke.
Az együttműködés lényege, hogy a VIT – amelyet hamarosan Pannónia névre keresztelhetnek át – létrehoz egy vagyonkezelő, illetve egy adminisztrációs feladatokat ellátó pénztárszolgáltató céget, előbbiben a biztosító eleinte 20, utóbbiban pedig 10 százalékos részesedést szerez. Ez az arány viszont növekedhet a későbbiekben, a vagyonkezelőnél ugyanis a Pannónia egy további 70 százalékos pakettre a vagyonnövekményhez kötött mutatók alapján opciós vételi jogot kap, míg a pénztárszolgáltatóban a taglétszám növekedéséhez kötött mutatók alapján további 39 százalékot szerezhet.
Mintegy 60 milliárd forintnyi vagyonról van szó egyébiránt, a VIT önkéntes nyugdíjpénztári ágának 2010 végén a PSZÁF adatai szerint ugyanis csaknem 58 milliárdnyi vagyona volt, míg a magánágban hozzávetőleg 20 milliárdot kezeltek. Ebből nagyjából kétmilliárd maradhat a pénztárban, mivel a VIT 8800 egykori tagjának csaknem a tizede nyilatkozott úgy, nem távozik a magánnyugdíjpénztárból. Így sem maradt meg egyébként a fennmaradáshoz szükséges kétezres létszám a villamosenergia-ipari dolgozók magánkasszájánál, a vezetőség azonban elkötelezett abban, hogy megtartsa a magánágat is – közölte Vokony János, a VIT igazgatóságának elnöke. A pénztár épp ezért tárgyalni kezdett más piaci szereplőkkel, amelyekkel együttműködve, úgy tűnik, ötezer tagjuk is lehet.
A Pannónia és a VIT egymásra találása mindkét fél számára előnyös lehet. A biztosító a nagyjából 30 ezer nyugdíjpénztári tag számára többféle terméket is kínálhat majd, ezek egyike lehet a járadékszolgáltatás. A pénztár tervei között szerepel egy egészség- és egy önsegélyező ág kialakítása is, ezekben szintén lehetnek lehetőségek a biztosító számára is. A jelenlegi jogszabályok mellett ugyan az egészségpénztári tagdíjból nem lehet egészségbiztosítási szolgáltatásokat vásárolni – mondta Gaál Csaba, a Pannónia vezérigazgatója –, de elképzelhető, hogy a jövőben ennek a feltételei is megvalósulnak.
A VIT számára a szövetkezés azért lehet előnyös, mert a magánágát vesztett nyugdíjpénztár működtetése így rentábilisabbá válhat. Mivel a pénztári szektorban más piaci szereplőt is megrázhattak a magánkasszákkal kapcsolatos intézkedések, Járai közölte: a Pannónia szívesen együttműködne többekkel is, a cél ugyanis az, hogy ebben a szegmensben is a legnagyobbak legyenek Magyarországon. A VIT-tel persze nem csak emiatt paktált le a Pannónia. A villamosenergia-ipari dolgozók pénztára az elmúlt években viszonylag jól teljesítő intézmény volt, és a vagyonkezelést nagyrészt saját hatáskörben végezték, csak az eszközök körülbelül 5 százalékát bízták külső cégekre. A PSZÁF adatai szerint a magánág klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési alapja tavaly rendre 6,64, 8,9, illetve 10,47 százalékos hozamot ért el, az önkéntes ágon pedig 6,54, 6,44 és 10,47 százalékot hoztak az alapok. A tízéves hozamok mindkét ágon 7,5–84 százalék között vannak, ez átlag fölöttinek számít.
A részesedésszerzés a vagyonkezelőben és a pénztárszolgáltatóban a Pannónia tőzsdei értékét is megnövelheti, Horváth Béla, a biztosító igazgatótanácsának elnöke szerint mintegy 10 százalékkal emelkedhet emiatt a cégérték. Ennek is köszönhető, hogy a társaság részvényeivel való kereskedést tegnap reggel, az együttműködés nyilvánosságra hozataláig felfüggesztették. A biztosító papírjaira csak déltől lehetett ügyleteket kötni, és azonnal száguldani kezdett az árfolyam. A tegnapi tőzsdezáráskor már 858 forintot ért egy Pannónia-részvény, 6,58 százalékkal többet, mint kedden.
Sokba kerül majd a nyugdíjunk
A magyar népességen belül a hatvan év felettiek aránya jelenleg 22,4 százalék körül áll, az évszázad közepére várhatóan 33 százalék körülire nő – derül ki az Allianz Demographic Pulse című kutatásából. 2060-ra a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre fordítandó állami kiadások a bruttó hazai termék csaknem 30 százalékát teszik ki az eurózónában. Magyarországon akkorra az életkorral kapcsolatos állami kiadások a 2007-es 21,6 százalékhoz képest a 25,7 százalékára nőnek.A korosodó társadalmak világszerte hatalmas terhet rónak az államháztartásokra, a fenntartható és pénzügyileg életképes rendszerek felállítása létfontosságú a nyugdíjak, a szociális ellátás és az egészségügy területén. „A fenntartható rendszerek és az öngondoskodás alapkövetelmény a pénzügyileg szilárd nyugdíjaskorhoz a mostani és későbbi generációk számára” – mondja Alexander Börsch, az Allianz nemzetközi nyugdíjelemző vezető közgazdásza.
A korosodó társadalmak világszerte hatalmas terhet rónak az államháztartásokra, a fenntartható és pénzügyileg életképes rendszerek felállítása létfontosságú a nyugdíjak, a szociális ellátás és az egészségügy területén. „A fenntartható rendszerek és az öngondoskodás alapkövetelmény a pénzügyileg szilárd nyugdíjaskorhoz a mostani és későbbi generációk számára” – mondja Alexander Börsch, az Allianz nemzetközi nyugdíjelemző vezető közgazdásza. -->
