Nincs alternatívája a felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek – írja a Magyar Nemzet birtokába jutott előterjesztés, amely a Széll Kálmán-terv végrehajtására létrejött munkacsoport részére készült. A dokumentum egyik hangsúlyos fejezete a Nemzeti nyugdíjpolitikai koncepció címet viseli, és részletesen foglalkozik hazánk jövőbeli nyugdíjrendszerének felépítésével. Az előterjesztés készítői szerint a felosztó-kirovó elv a generációk közötti elosztást valósítja meg és a szolidaritásra épül.
A korrekt elszámolás technikai alapja pedig az egyéni számla rendszere, amelyre a kormányzat a magán-nyugdíjpénztári átalakítások során – az örökléssel együtt – már ígéretet tett. Az egyéni számlák tartalma a javaslat alapján nem fizikai tőke, hanem jóváírás lenne, és éppúgy felosztó-kirovó elven működne, mint a jelenlegi rendszer (vagyis a befizetett járulékot a jelenlegi nyugdíjasoknak utalja a ki a kormány).
Mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult. Ezt részben a befizetett járulék, részben a felnevelt gyerekek száma mérné. A nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását egy önszabályozó mechanizmus biztosítaná. Ez alapvetően az automatikusan (...) növekvő nyugdíjkorhatárt jelentené – írja a Magyar Nemzet.
Az anyagban az is szerepel, hogy akik legalább két gyermeket nevelnek és szakmához is juttatják őket kedvezőbb megítélésben részesülnek majd. „Akik az elvárt számúnál kevesebb gyermeket neveltek, illetve nem adták meg a minimálisan elvárt képzettséget, azoknak (…) lehetne magasabb a nyugdíjkorhatár” – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a készítők is elismerik, hogy a rendszer konfliktusokat gerjeszt a gyermektelenek és az egygyermekesek körében, és kétséges, hogy van-e hatása a gyermekszámra a nyugdíjkorhatárnak.
Nagy Annak kormányszóvivő elmondta: korai stádiumban lévő munkaanyagról van szó, amely nagyon távol van még attól, hogy a kabinet elé kerüljön.
