Megindulhat az adósmentés
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség már hónapok óta tárgyal egymással a jelzáloghiteleiket fizetni nem tudó adósok problémájáról. Már többször is olyan hírek terjedtek el, hogy a két szervezet tárgyalói már közel állnak a megegyezéshez, vagy már meg is állapodtak egymással.
Utoljára múlt pénteken tárgyaltak a gazdasági minisztérium és a bankszövetség képviselői egymással. Müller János, a bankszövetség főtanácsadója lapunknak hétfőn azt mondta, a kormány kedd délelőtt rendkívüli kormányülést tart, és délután nyilvánosságra hozzák a szövetséggel egyeztetett programot. A kormány kedd délelőtt ülésezett, és információink szerint tárgyalt és döntött az adósmentő csomag részleteiről, azok kedd délutáni bejelentése azonban elmaradt. Úgy tudjuk, hogy a minisztérium és a bankszövetség között azóta nem folyt tárgyalás, az viszont csak ma derülhet ki, hogy a két szervezet megegyezett egymással, vagy a kormány egyszerűen döntött a részletkérdésekről.
Ami biztos: a minisztérium és a bankszövetség már a tárgyalások elején egyetértett abban, hogy a kilakoltatási moratóriumot a megállapodás után szüntessék meg, és a hiteleiket nem fizető adósok – elsősorban a forint leértékelődéséből – adódó terheit meg kell osztani az állam, a bankok és az adósok között; a tárgyalások arról folytak, hogy ez milyen arányban és hogyan történjen.
A kiszivárgott sajtóhírek és bankvezetői nyilatkozatok alapján a devizában felvett hitelek átváltási árfolyamát valamilyen árfolyamszinten meghatároznák, és a törlesztőrészleteket azon számítanák át. A valós és a rögzített árfolyam közti különbséget pedig az adós újabb hiteleként tartanák számon, amelynek viszszafizetésére az állam három évig garanciát vállalna. (A legutolsó ismert változat szerint a devizaalapú hiteleknél meghatározó svájci frank törlesztési árfolyamát 180 forintban határoznák meg.) A megállapodás másik eleme lehet még, hogy a bankok a kilakoltatási moratórium feloldása után a nem fizető adósok ingatlanjait több lépcsőben, valamilyen kvótarendszerben értékesítsék, annak érdekében, hogy ezzel az ingatlanpiacot minél kisebb mértékben zavarják meg.
A Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása is része lehet a csomagnak: ezt annak érdekében állítanák fel, hogy az állam a nem fizető adósok ingatlanjainak egy részét megvásárolja és bérbe adja korábbi tulajdonosaiknak. Az adósok és a hitelezők együttesen kezdeményezhetnék az eszközkezelőnél a fedezetül felajánlott ingatlan eladását, mégpedig előre meghatározott szabályok szerint kiszámított áron. A minisztérium és a bankszövetség közti tárgyalásokon a kiszivárgott hírek szerint arról is megállapodtak, a bankok vállalják, hogy a jelenleginél intenzívebben hitelezik a hazai kis- és középvállalkozásokat, és élénkítik a lakáscélú hitelezést. Cserébe a bankok engedményt kaphatnának a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadóból, de ehhez meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.
Mindenesetre a csomag véglegesítése mára több okból is sürgetővé vált. A rendelkezésre álló statisztikák szerint a fizetési gondokkal küzdő adósok száma és a náluk lévő hitelállomány hónapról hónapra duzzad, ráadásul a bankoknak is szükségük van egy-két hónap felkészülési időre a csomagban foglaltak teljesítéséhez. A pénzügyi felügyelet adatai szerint a nem fizető hitelek aránya ez év márciusában már elérte a lakossági hitelek 10,4 százalékát.
A csomag elemei
- Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása- A kilakoltatási és árverezési moratórium megszüntetése 2011. július 1-jétől
- Árverezési kvóták bevezetése ingatlanpiaci zavarok kiszűrése érdekében
- Törlesztési árfolyam bevezetése a devizahiteleknél, ám értékkorlát mellett
- A lakossági hitelezés ösztönzése
- A kisvállalkozói hitelezés ösztönzése
- A kilakoltatási és árverezési moratórium megszüntetése 2011. július 1-jétől
- Árverezési kvóták bevezetése ingatlanpiaci zavarok kiszűrése érdekében
- Törlesztési árfolyam bevezetése a devizahiteleknél, ám értékkorlát mellett
- A lakossági hitelezés ösztönzése
- A kisvállalkozói hitelezés ösztönzése Kronológia 2010. június: A kormány közzéteszi 29 pontos akciótervét, amelynek része a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása
2011. február: Megkezdődnek az egyeztetések a Magyar Bankszövetség és a kormány között az intézkedéscsomagról
2011. március 4.: Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelenti, hogy napokon belül körvonalazódhat a megoldás a helyzet megoldására
2011. május 14.: A Magyar Hírlap közzéteszi a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tervezetét
2011. május 18.: A Reuters közzéteszi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, amely változásokat tartalmaz az utolsó ismert változathoz képest
2011. május 20.: Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója bejelenti: közel a megállapodás, május 24-én várhatóan bejelentés lesz
2011. május 24.: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közli: május 26-án lesz bejelentés-->
