Nem fogynak a magyar piacon a fogyasztási hitelek: a márciusig tartó egy év alatt az állományuk alig több mint két és fél százalékkal, 3647,9 milliárd forintra emelkedett, ám ez is csak azzal magyarázható, hogy a forint majdnem tíz százaléknyit gyengült a devizahiteleknél meghatározó svájci frankkal szemben.
A deviza alapú kihelyezésekkel leginkább érintett szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 7,3 százalékkal, 2313,3 milliárd forintra duzzadt egy év alatt, ám ez nem jelenti az új kihelyezések emelkedését: a jegybank statisztikái szerint szinte csak a forint árfolyamának mozgása befolyásolta az állományt.
Az egyetlen hitelfajta, amelynél tényleg a kereslet emelkedése generálta az állománynövekedést, az a folyószámlahiteleké. Ezek népszerűsége több okkal is magyarázható: egyrészt az ügyfelek nagyon kedvelik, hiszen a napi pénzügyi gondok kezelésére kiválóan alkalmas, viszont, ha az ügyfél nem használja ki a rendelkezésére álló keretét, gyakorlatilag nem kerül pénzbe a kölcsön. A pénzügyi szolgáltatók pedig szintén kedvelik a lakossági folyószámlahiteleket, hiszen az adós hitelképessége – a számlaforgalma alapján – nagyon gyorsan ellenőrizhető, és a kockázat is kezelhető mértékű, főleg, ha az ügyfél már elég hosszú számlamúltra tekinthet vissza az adott banknál.
A többi fogyasztási hitelfajtánál viszont igen határozott állománycsökkenéssel kellett, hogy szembenézzenek az első negyedév végén a bankok: a legnagyobb a visszaesés a néhány éve még igen kedvelt terméknek számító áruhiteleknél, amelyek állománya több mint egy ötödével, 67 milliárd forintra esett vissza egy év alatt.
A klasszikus fogyasztási hitel-terméknek számító személyi kölcsönök állománya több mint egy tizedével, 520 milliárdra esett vissza, és a gépjárműhiteleknél sem jött még el a fellendülés, hiszen a március végi, 267 milliárdos állomány 7 százalékos éves visszaesést takar.
A kínálati oldallal pedig a jelek szerint nincs nagy probléma, még ha a választék nem is olyan izmos, mint – leginkább szezonális okok miatt – a lakáscélú hiteleknél. A lakossági piacon érdekelt bankok majdnem mindegyike kínál ugyanis akciós fogyasztási hiteleket, sőt, viszonylag új konstrukciók megjelenésére is akad példa a piacon.
Az Erste Bank a személyi kölcsönénél tart érvényben akciót: ennek keretében az első hat hónapban 50 százalékos kamatkedvezményben részesül az ügyfél, ha július végéig igényli a hitelt. Hasonló elven működik az OTP Bank forint személyi kölcsön-akciója is, amelynél 12 törlesztőrészletnél jár 2 százalékpontos kamatkedvezmény az ügyfélnek. Szintén akciózik – az aktív ügyfeleket megcélozva – személyi kölcsönénél a Raiffeisen Bank, illetve az UniCredit a folyószámla-hitelét árulja kedvezményes feltételekkel. Közvetlenül fiókban elérhető autófinanszírozást pedig a Budapest Bank és a K&H reklámoz honlapján, igaz, utóbbinál nem hitelről, hanem zártvégű pénzügyi lízingről szól az ajánlat. Nagy áttörésre ugyanakkor az idén biztosan nem lehet számítani a fogyasztási hitelek piacán 2011-ben: a makrogazdasági környezet javulása csak némi késéssel tükröződik a keresleten, így az új hitelek állományának felfutására jó esetben is csak a jövő év elején lehet számítani.
Fogyasztási hitelek állománya
(háztartásoknál, milliárd forint)Forrás: MNB
2010. március 2011. március Változás (százalék)
Jelzáloghitel* 2154,8 2313,3 7,3
Áruhitel 84,1 67,2 -20,1
Személyi kölcsön 581,7 520,3 -10,5
Gépjárműhitel 287,7 267,4 -7,1
Folyószámlahitel 446,8 479,7 7,3
Összesen 3555,0 3648,0 2,6
* szabad felhasználású
Forrás: MNB
2010. március 2011. március Változás (százalék)
Jelzáloghitel* 2154,8 2313,3 7,3
Áruhitel 84,1 67,2 -20,1
Személyi kölcsön 581,7 520,3 -10,5
Gépjárműhitel 287,7 267,4 -7,1
Folyószámlahitel 446,8 479,7 7,3
Összesen 3555,0 3648,0 2,6
* szabad felhasználású -->
