Euró: csak a lízing maradt
Euróalapú lízingszerződések megkötésére jelenleg is van mód. A jogszabályok ugyanis csak azt tiltják, hogy lakóingatlan devizaalapú hitel jelzálogfedezete legyen. Ám a lízingszerződéseknél erre nincs szükség, mert a lízingelt eszköz a szerződés futamideje alatt egyébként is a finanszírozó tulajdonában marad.
Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára mégis csak kismértékű fellendülést vár a lízingpiacon. A szövetség adatai szerint ugyanis 2009-ben és 2010-ben jelentős mértékben, majdnem ötödére zsugorodott a magyarországi lízingpiac. Tavaly ugyan másfélszer annyi értékű szerződést kötöttek, mint tavalyelőtt, de a negyedévi adatokat figyelve nem alakult ki emelkedő tendencia.
A magyar hatóságok a jelenleginél jóval tágabb körben is engedélyezhetnék az euróalapú lakásfinanszírozást – szögezte le Lévai Gábor. Szerinte ugyanis a múlt év elején bevezetett, az önrészre vonatkozó, a korábbinál sokkal szigorúbb szabályok betartása elég biztonságossá teszi a finanszírozásnak ezt a módját. Akkortól ugyanis az euróalapú hitelek felvételéhez legalább 40 százalék, a lízingszerződések megkötéséhez 35 százalék önrész volt szükséges. Ez mindkét esetben 15 százalékkal nagyobb követelmény, mint a forintalapú kölcsönöknél és a lízingszerződéseknél előírtak.
Szerinte az önrészre vonatkozó többletkövetelmény képes ellensúlyozni az euró árfolyamingadozásából származó kockázatot. A közös pénz havi átlagértéke az utóbbi egy évben 265 és 284 forint között, 7 százalékos szélességű árfolyamsávban ingadozott. De még öt évre visszatekintve is 245 és 305 forint között mozogva legfeljebb 11 százalékra távolodott el a 275 forintos átlagárfolyamtól. Eközben a svájci frank havi átlagértéke több mint kétszer ilyen széles – 143 és 217 forint közötti – sávban ingadozott, így 40 százalékosnál is nagyobb árfolyamváltozásokat produkált.
