Ma utalnak a magánpénztárak
Mivel június 12. vasárnapra esik, a nyugdíjkasszáknak legkésőbb ma kellene átutalniuk az átlépő tagok követeléseit. A kormányrendeletet ugyanis – mivel a határidő vasárnapra esik – kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik szerint elegendő a június 12-ét követő első értéknapon (azon a napon, amikor tranzakció lehetséges) teljesíteni az átutalást. A másik szerint azonban még a határidő előtti utolsó értéknapon kell ezt megtenni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június 3-án végleg tisztázta a kérdést, mivel a pénztáraknak a vagyonátadással kapcsolatos teendőit és azok határidőit felsoroló közleményében május 14-ében határozta meg az átutalás határidejét. A nyugdíjpénztárak a négy nap haladékkal átadandó 2800-2900 milliárd forint értékű vagyonelemek után négynapi többletkamathoz és árfolyamnyereséghez jutnak. Így az állam mintegy kétmilliárd forintról mondott le a nyugdíjpénztárak javára. Egyébként az állami nyugdíjrendszerbe átlépő pénztártagok államhoz kerülő vagyon május 31-e és június 10-e között járó mintegy ötmilliárd forintos hozamáról már a kormányrendelet megalkotásával lemondott az állam.
A Stabilitás Pénztárszövetségnek a magánnyugdíjpénztárak önkéntes adatszolgáltatásán alapuló összegzése szerint március 31-én 3162 milliárd forint volt a magánnyugdíjpénztárak vagyona. Ebből a magyar állampapírok 1529 milliárd, a befektetési jegyek 1085 milliárd, a részvények 343 milliárd, a jelzáloglevelek 78 milliárd forintot tettek ki. Az állami rendszerbe visszalépő tagok után átutalandó vagyon értéke várhatóan túllépi a 2800 milliárd forintot.
A kormány eddig ismertetett tervei szerint az Államadósságkezelő Központhoz kerülő vagyon túlnyomó többségét az államadósság csökkentésére fordítják. Az állampapírokat bevonják, a külföldi kötvényeket és részvényeket pedig tőzsdéken adják el. A magyar részvények bármilyen módon történő érétkesítése befolyásolhatja a tőzsdei árfolyamokat. Gerőcs Tamásnak, az Equilor elemzőjének becslése szerint 200-300 milliárd forint értékű részvény kerülhet át állami tulajdonba. Véleményét arra alapozta, hogy pénztáraknál maradó vagyonon belül vélhetően nagyobb arányban lesznek a részvények, mint az eredeti portfólióban voltak.
Az állam több módon is értékesítheti a nyugdíjpénztáraktól hozzá kerülő magyar részvényeket – mondta lapunknak Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. A papírok hirtelen eladása csökkentené, a folyamatos értékesítése pedig nem engedné emelkedni a papírok piaci értékét. A részvénycsomagokat az állam felajánlhatja a kibocsátóknak is. Ha azok ezt az ajánlatot el tudják és el akarják fogadni, azt jelenti, hogy a kibocsátó cégek vezetői fejlődésük komoly lehetőségét látják, és tőkéjük is van. Ez felhajthatja a részvények piaci értékét.
A részvényeket tőzsdei akción és nyilvános részvényértékesítéssel is el lehet adni. Ezek az akciók befolyásolják a legkevésbé a részvények értékét, hiszen azok során a tőzsdén kialakult árfolyamokból indulnak ki. Ráadásul egy nyilvános részvényértékesítés reklámozza a kibocsátót, és propaganda lehetőséget jelent a kormány számára.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy korábbi kijelentése alapján az is lehetséges, hogy az állam megtartja egyes társaságok részvényeit. Ez ugyan közvetlenül nem módosítaná sem a keresletet, sem a kínálatot a tőzsdén. Az állam növekvő szerepe az egyes cégek irányításában azonban piaci spekulációkat indíthat el, amelyek hatására bármilyen irányba elindulhatnak az árfolyamok.
