A pénzügyi rendszer szempontjából meghatározó intézményeknél indokolt az extra tőkekövetelmények meghatározása – állapította meg párizsi ülésén a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board, FSB). Az olasz jegybankot is irányító és az Európai Központi Bank élén Jean-Claude Trichet-t váltó Mario Draghi vezette testület szerint a nagyobb szereplők számára egy és két és fél százalékpont közötti extra tőkekövetelményt kell meghatározni annak érdekében, hogy stabilitásuk kedvezőtlen külső körülmények esetén is fennmaradjon.
Az érintett nagybankok persze érthetően nincsenek elragadtatva a várható szigorítástól: érvelésük szerint az újabb korlátok azt eredményezik, hogy lelassul vagy megáll az egyébként is igen törékeny gazdasági fellendülés. Jamie Dimon, a JPMorgan Chase & Co. vezérigazgatója és Brian T. Moynihan, a Bank of America első embere is hangot adott korábban azon véleményének, hogy a szigorodó tőkekövetelmények károsak a gazdasági fejlődésre – emlékeztetett a Bloomberg.
„Az extra tőkekövetelmények előírása jóval többet jelent annál, mint első látásra tűnik” – nyilatkozta a hírügynökségnek Monika Mars, a PricewaterhouseCoopers AG zürichi részlegének igazgatója. Ez a lépés nem csak arról szól – tette hozzá –, hogy az alapesetben előírt 8 százalékos elsődleges tőkerátát megemelik egy vagy két százalékponttal, hiszen a tőke elszámolására vonatkozó előírások is szigorodnak. Így – hangsúlyozta – előfordulhat, hogy a ma 8 százalékosnak feltüntetett tőkeráta a jövőben már csak négynek felel meg.
Mario Draghi közölte: az FSB meghatározta azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bank bajba kerülésekor elkerülhető legyen az állami beavatkozás, és kezelni tudják a strukturált, illetve hedge alapok alkotta „árnyékbankok” problémáját is.
Felszínes megoldás?
„A bankokat egyszerre szólítják fel arra, hogy építsék újra mérlegeiket és hitelezzenek többet, viszont az első számú szempontnak a stabilitásnak kell lennie” – szögezte le közleményében Syed Kamall brit európai parlamenti képviselő. Az extra tőkekövetelmények előírása viszont véleménye szerint csak a felszíni megoldását jelentik a problémának, és feltétlenül el kell kerülni azt, hogy ismét az adófizetők húzzák ki a bajból a bankokat.
