Kezdődhet az árfolyamrögzítés
A svájcifrank-alapú kölcsönök nél 180, az euróhiteleknél 250, a jenalapúaknál pedig 2 forintos árfolyamon való törlesztést az előzetes várakozások szerint az érintett ügyfélkör 7–15 százaléka választotta volna, az MTI-nek nyilatkozó Binder István, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szóvivője szerint viszont az arány a mostani devizahelyzet miatt vélhetően nőni fog. Az OTP-nél úgy vélik, minden tizedik ügyfél kéri majd a könnyítést. Tegnap egyébként sokat csökkent a svájci frank ára, az éjjel még 270 forint fölött járó jegyzés délutánra 255 környékére ment le.
Fontos tudni, hogy kedvezménnyel nem élhet mindenki. A feltételek között van például, hogy az adósnak a törlesztéssel legfeljebb kilencvennapos elmaradása lehet. Ha viszont valaki rendezi annyira a hitelét, hogy az elmaradása kilencven nap alá csökken, igényelheti a konstrukciót. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy aki ezt az állami csomagot igénybe vette, más adósvédelmi fizetéskönnyítést nem kérhet már a bankjától, sőt másik hitelt sem kaphat a rögzített árfolyam időszaka alatt.
Az sem tisztázott még, menynyi lesz a törlesztőrészlet a 36 hónapos kedvezményes időszak után. A kormány részéről elhangzottak ugyan olyan kijelentések, hogy a részlet nem emelkedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben, de jogszabály erről egyelőre nem született. Így a most árfolyamfixálást kérők még nem tudhatják, 2015-től mire számíthatnak. „Ha viszont csökkentett ütemű törlesztés lesz, nehéz lesz megszabadulni az adósságtól” – figyelmeztetett tegnap Gresa István, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A részletek növekedésének maximálása különösen azoknak a hitelét nyújthatja meg, akiknek az árfolyamrögzítés után már csak néhány évük van hátra a lejáratig, ők ugyanis lehetséges, hogy nyomott törlesztőrészletek mellett nem tudják majd kifuttatni a gyűjtőszámlás és az eredeti hitelüket az eredetileg tervezett határidőre.
Az árfolyamfixáláshoz szerződést is kell módosítani a bankoknál, a dokumentumot pedig közjegyzőnek kell hitelesítenie. A kormány ezek díjaiban visszafogottságot és önmérsékletet kért a bankoktól és a közjegyzőktől. Előbbiek még hajlanak is erre, az OTP-nél például nincs szerződésmódosítási díj, de a tulajdoni lap lekéréséért és a közjegyzőért fizetni kell. Utóbbi díja 10–30 ezer forint között van, ennek lehetséges csökkentéséről tegnap is tárgyalt a kormány és a bankszövetség a közjegyzőkkel.
Eközben a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) működésének elve is kezd kibontakozni. A kormány rendeletben kötelezte a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot a NET által megvásárlandó lakások vételárára. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az MTI-nek elmondta, a NET a lakásokat az eredeti szerződéskorinál nyomottabb áron venné át, Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződéskori érték 55, egyéb helyeken 35 százalékát fizetné ki.
A kormányzati adósmentő programokat a bankok is koppintják. Az OTP például az állami mellett elindítja a saját árfolyamrögzítő konstrukcióját, amelyben az államinál valamivel magasabb árfolyamokon fixálják majd a törlesztőrészleteket, a svájci franknál 200, az eurónál 265, a jennél pedig 2,2 forintos szinten. A gyűjtőszámla kamata ugyanaz, mint az állami programban, és a többi feltétel is hasonló, annyi lényeges eltérés van csak, hogy a bank saját konstrukcióját nemcsak az év végéig, de jövő márciusig lehet igényelni. Szintén megteremti a bank a saját eszközkezelőjét – mondta Gresa –, amely azonban azt a lehetőséget is megadja a törleszteni nem képes adósoknak, hogy visszabéreljék, ha később javul a jövedelmi helyzetük, akár vissza is vásárolják a lakásukat.
Kalkulátorok itt is, ott is
Az árfolyamrögzítés időszaka alatt és után várható havi törlesztőrészletek nagyságáról minden devizahitelesnek jó, ha van valamiféle elképzelése, mielőtt belemegy egy ilyen konstrukcióba. Az interneten több helyen is találhatók már különféle kalkulátorok, amelyek segíthetnek a döntésben. A PSZÁF honlapján is van egy ilyen program, és a Bankracio.hu portál is kirukkolt egy ilyennel.
