– Az elmúlt hónapok kedveztek az aranyárfolyam alakulásának, és kisebb kilengésektől eltekintve folyamatosan növekedett a kurzus. Mennyire lehet még bízni a nemesfém teljesítményében akár az újonnan beszálló befektetőknek is?
– Az elmúlt évek árfolyam-alakulása alapján tartósnak látszik a növekedési trend az arany piacán. Ez attól függetlenül is igaz, hogy néha kissé „túlszalad” az árfolyam – egy ilyen időszaknak vagyunk tanúi most is.
A 2002-ben elindult növekedés tehát várhatóan folytatódik, bár kétségtelen, hogy azt megszakíthatják kisebb-nagyobb korrekciók. Jelenleg egyébként az értékpapírosított aranybefektetések iránti kereslet erős a hazai piacon, kérdés, hogy ez mennyire tolódhat el a fizikai arany irányába.
– Az arany hagyományosan menedékjellegű befektetésnek számít Európában, a jelenlegi piaci környezet pedig kedvez ennek a szerepnek. Ebből a szempontból milyennek ítéli meg a kilátásokat, vagyis hogyan alakulhat a makrogazdasági környezet
a közeljövőben?
– Aki menekülőeszközként tekint az aranyra, mindenképpen jól teszi, ha a nemesfémbe helyezi el likvid pénzének egy részét, hiszen a világgazdasági kilátások a jelen pillanatban sem tekinthetők túlságosan biztatónak. Érdekes ugyanakkor, hogy a 2008-as pénzügyi válság nyomán az arany árfolyama is gyengülni kezdett. Ezt ugyanakkor magyarázza, hogy nagyon sok befektető tartotta fenn hitelből az aranypozícióit is, amelyekből így kényszerűen ki kellett szállnia.
– Az arany kapcsán mindig hangsúlyozzák, hogy kiegészítő jellegű befektetésről van szó, vagyis nem tanácsos túl nagy súllyal szerepeltetni a portfólióban. Mekkora lehet az ideális arány egy kisbefektető portfólióján belül?
– Az ideális arányt nem lehet konkrétan számszerűsíteni, ám az kétségtelen tény, hogy az arany mindig is kiegészítő befektetésnek számított. Ezért is jut nagyobb szerephez a privát banki ügyfeleinknél, hiszen nekik a nagyobb pénzügyi miatt több a lehetőségük a diverzifikációra.
Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy az arany nehezen is hasonlítható össze más befektetésekkel, hiszen nincs reális ára, mint egy részvénynek vagy akár egy ipari nyersanyagnak. A felhasználása pedig leginkább ékszercélú – ez nagyjából kétharmados súlyt képvisel –, ezenkívül pedig túlnyomóan kincsképző szerepet képvisel.
– A Budapest Alapkezelő által indított alapok alapja konstrukció mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
– A tavaly ősszel indított Budapest Arany Alapok Alapja lehetővé teszi, hogy azok is részesedhessenek a sárga nemesfém árfolyamából, akik nem kívánnak fizikai aranyat vásárolni, illetve forintban, befektetési alapokon keresztül is kiegészítenék portfóliójukat az aranybefektetéssel.
Az alapból már akár 10 ezer forintért is lehet vásárolni anélkül, hogy vételi költséggel kellene kalkulálni, és bár legalább 5 éves befektetési időtávra ajánlott, a fizikai arannyal szemben likvid: minimális eladási költséggel bármikor visszaváltható.
A hazai piacon eddig egyedülálló befektetési alap árfolyama a tavaly októberi indulása óta közel 25 százalékot emelkedett, és az egy év alatt összegyűlt közel 3 milliárdos vagyonával meghaladta az előzetes várakozásainkat.
– A most kifizetett reálhozamok jótékony hatása mennyire érződik a befektetési alapok iránti keresleten?
– Ezek hatását nagyon nehéz megítélni. Igen eltérő volt a rendelkezésre álló összeg: nullától akár több százezer forintig is terjedhetett, ami egyénenként befolyásolja a felhasználás módját. Az viszont kétségtelen, hogy a magyar lakosság továbbra is nagyon bankbetét fókuszú a megtakarításainál, és a befektetési alapok még mindig nem szerepelnek akkora súllyal a portfóliókban, mint amekkora indokolt lenne.
Bízom benne, hogy ez a helyzet a jövőben megváltozik.
Világgazdaság - Barát Mihály-->
