Átkapcsolt a NATO: könnyebb lenne tüzet nyitni, fegyveres drónokkal árasztanák el a határt – továbbmenne a szövetség, már nem csak reagálni akar!

Egyre komolyabb biztonsági lépéseket mérlegel a NATO a keleti határain: a szövetség fegyveres drónok telepítését és a pilóták tűzmegnyitási szabályainak enyhítését tervezi az orosz provokációk megfékezésére. A cél, hogy Moszkva számára világossá tegyék: a szövetség nem tűri tovább a légterének megsértését és a hibrid hadviselés eszkalációját.

A NATO-tagállamok – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és a keleti határországok – közös javaslata szerint az eddig megfigyelésre használt drónokat ezentúl fegyverrel is felszerelnék, hogy szükség esetén azonnal reagálhassanak a fenyegetésekre. Emellett felmerült, hogy a szövetség lazítson a pilóták tűzmegnyitási szabályain, vagyis adott helyzetben ne kelljen vizuálisan azonosítani az ellenséges repülőeszközt – elegendő legyen a radaradat vagy a mozgásmintázat.

A javaslatok célja, hogy 

Az elmúlt hónapokban Lengyelország, Románia és Észtország is jelentett ilyen eseteket, sőt, volt olyan alkalom, amikor NATO-gépek közvetlenül orosz fegyveres drónokkal kerültek szembe.

A fegyveres drónok új szintre emelnék a határvédelmet

A szövetség aggodalma nem alaptalan: ismeretlen drónok az utóbbi időben Belgium, Dánia és Németország repülőterein is zavart okoztak, amiket több hírszerző ügynökség az orosz hibrid háború részének tart. Ezek az akciók a kibertámadásokkal és szabotázsesetekkel együtt a NATO és az EU országainak destabilizálását célozzák. Matthew Whittaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint a szövetség naponta dolgozik azon, hogy „jobb válaszokat adjon a hibrid és aszimmetrikus fenyegetésekre” – írja a Financial Times. Mint mondta, 

A NATO diplomáciai forrásai szerint a megbeszélések jelenleg még kezdeti szakaszban vannak, de a tagállamok többsége támogatja a határozottabb fellépést. Ugyanakkor több ország – például Németország – óvatosságra int, mivel a tűzmegnyitási szabályok enyhítése közvetlen katonai konfrontációt is eredményezhetne Oroszországgal.

Az Európai Unió saját válaszlépéseket is kidolgoz: az Európai Bizottság korlátozni kívánja az orosz diplomaták mozgását az EU-n belül, mivel hírszerzési források szerint többük kémkedést és szabotázsakciókat folytat más országokban. Emellett uniós forrásból drónelhárító rendszerek telepítését is támogatnák. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben kijelentette: „Ez egy tudatos, célzott, szürke zónás támadássorozat Európa ellen. És Európának válaszolnia kell. Oroszország megosztani akar bennünket – nekünk egységgel kell felelnünk.”

mely a keleti tagállamok légvédelmét erősíti. Bár a szövetség egyelőre nem döntött a fegyveres drónok bevetéséről, a legtöbb szakértő szerint ez fordulópontot jelenthet a NATO reagálási politikájában.

Eközben az ukrán drónok leromboltak egy orosz finomítót

Közben Oroszország területén is dróntámadások okoztak károkat: Volgográd megyében több energiatermelő létesítmény is lángra kapott, miután dróntámadás érte a térséget – közölte a régió kormányzója, Andrej Bocharov. A Kotovszkij járásban egy kazánház is megsérült a lehulló dróndarabok miatt, a helyszínen tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén. A támadások miatt október 9-én éjszaka ideiglenesen korlátozták a légi forgalmat a szaratovi repülőtéren, mivel a hatóságok további dróntámadásoktól tartottak. A hatóságok egyelőre nem közölték, honnan indultak a drónok, de a támadások újabb jelei annak, hogy a drónháború immár mindkét oldalon az orosz–ukrán konfliktus kulcselemévé vált.