Újabb bomba ketyeg: elképesztően eladósodtak az országok – sötét jövőt vázolt fel az IMF, Magyarország két szomszédja is bajban
Baljós képet festett a Nemzetközi Valutaalap vezetője Washingtonban. Kristalina Georgieva szerint a növekvő adósság magasabb kamatfizetésekkel jár, többe került hitelt fölvenni, kevesebb pénz jut más területekre és csökkenti a kormányok képességét, hogy enyhítsenek a sokkhatásokon. Ennek következtében pedig egyebek között tovább csökken a fejlett országoktól a leginkább rászoruló országoknak nyújtott támogatás – jegyezte meg.
Az IMF legutóbbi, júliusi előrejelzésében 3 százalékos idei globális GDP-növekedést várt, az új becslést az IMF és a Világbank jövő heti, október 13–18. között tartandó közös őszi ülésszaka előtt ismertetik.
A globális gazdasági növekedés súlypontjai az évek során változtak, Kína növekedési üteme folyamatosan lassul, miközben a bővülés kulcsfontosságú motorja India lett – jegyezte meg az IMF vezetője.
A fenntartható növekedéshez hatékonyabb magánszektorra van szükség.
Kristalina Georgieva szerint túl sok országban „akadályozza a bürokrácia” a magánszektor termelékenységjavulását, ami gátja a startupok megjelenésének vagy fejlődésének.
A verseny kulcsfontosságú, a szabályozásnak nem szabad tisztességtelen előnyt biztosítania vagy teremtenie
– véli az IMF vezérigazgatója.
Kristalina Georgieva strukturális reformokat szorgalmazott az ázsiai belső kereskedelem előmozdítására, üzletbarát politikát Afrikában, és nagyobb versenyképességet Európában. Az Egyesült Államok kapcsán a szövetségi adósság növekedésének megfékezésére és a háztartások megtakarításainak fellendítésére irányuló intézkedéseket sürgetett.
Az IMF vezetője szerint a globális gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyul az olyan jelentős sokkhatásokkal szemben, mint például Donald Trump elnök átfogó vámtarifái, de Kristalina Georgieva arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági bővülés nem biztos, hogy tartós lesz. „Mindenki csatolja be biztonsági övét” – mondta, és hozzátette: „a bizonytalanság az új normalitás, és ez velünk is marad.”
Elkeserítő helyzet Ukrajnában
Összetörte Zelenszkij álmát a Világbank: vége a rózsaszín ködnek, már látszik a valóság az ukrán gazdaságról. Ukrajna gazdasága 2026-ban várhatóan csak 2 százalékkal fog növekedni, ami jócskán elmarad a korábbi 5,2 százalékos előrejelzéstől. A gyengülés főként a háború, az alacsony beruházások, az infrastruktúra romlása, a magas gázimport és az agrárkivitel csökkenése miatt következhet be.
A Világbank jelentősen lerontotta Ukrajnára vonatkozó előrejelzését.
A pénzügyi intézmény szerint 2026-ban csak 2 százalék lesz a gazdasági növekedés, ami jóval kevesebb a korábbi 5,2 százalékos várakozásnál – írja az ePravda. A Világbank jelentése kiemeli, hogy 2025 első felében az export értéke csaknem 5 százalékkal csökkent. Idén áprilisban a szervezet 7 százalékról 5,2 százalékra rontotta Ukrajna GDP-növekedési előrejelzését.
Romániában sem sokkal jobb a helyzet
„Bezzeg Romániának” gyakorlatilag vége: megérkezett a Világbank lesújtó prognózisa – drasztikus a vágás, teljes az összeomlás.
A Világbank a korábban becsült harmadára, mindössze 0,4 százalékra vágta vissza a román gazdaság idei növekedési előrejelzését. A nemzetközi pénzügyi szervezet kedden közzétett, Munkahelyek és jólét című elemzése egyértelműen megerősíti azokat a borús jeleket, amelyekről már korábban is írtunk: a román csodának vége, a gazdaság eddigi hajtóerejének számító belső fogyasztás látványosan összeomlott. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Világbank a júniusi Romániára vonatkozó prognózisában még 1,3 százalékos GDP-bővüléssel számolt 2025-re. A mostani, drasztikus visszavágás tehát egy gyors és mély negatív fordulatot jelez.
A borús kilátások ráadásul nem korlátozódnak az idei évre.
A washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet a következő évekre vonatkozó várakozásait is jócskán lefelé módosította: a 2026-os és 2027-es növekedési előrejelzést 1,3, illetve 1,9 százalékra rontotta, ami mindkét esetben 0,6 százalékponttal alacsonyabb a júniusban prognosztizált értéknél.
