Egyelőre kivár a kormány, azaz az elmúlt évek gyakorlata változatlan, van egy célja a kormánynak, ha a munkaadók és munkavállalók megegyeznek, akkor a kormány ezt a megállapodást elfogadja – fogalmazott Gulyás Gergely a kormányinfón.
Gulyás Gergely szavai egybecsengenek a nemrég a miniszterelnök által hangsúlyozottakkal. Orbán Viktor azt mondta
Hasamra üthetnék, és mondhatnék egy számot, de az tönkretenné a gazdaságot.
A kormányfő mindenképpen szeretné, ha a vállalkozók és a szakszervezetek meg tudnának egyezni, ehhez pedig a kormány kész adócsökkentéssel hozzájárulni – ismételte meg az Economxnek adott interjújában.
A fizetéseket fő szabály szerint a piac határozza meg, a bonyolult eset, hogy mennyi lesz a minimálbér Magyarországon. A minimálbér ugyan egy piaci bér, de a kormány be tud avatkozni. Ám ahhoz, hogy ezt meg tudják határozni, a három oldalnak, a kormánynak, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek is meg kell tudniuk állapodni.
„A mi filozófiánk, és az én személyes filozófiám is az, hogy engedjük a piaci szereplőket megállapodni” – húzta alá, hozzátéve,
ha a szakszervezetek és a vállalkozók meg tudnak állapodni, akkor a gazdaság is képes lesz teljesíteni, tehát nem erőltetnek rá olyat a gazdaságra, amit nem tudnak kitermelni.
„Abban állapodtunk meg, hogy a következőt hetekben gyorsított ütemben fogunk tárgyalni a minimálbérről, lehetőség szerint november közepéig szeretnénk megállapodni” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, miután szerdán a kormány kétoldalú egyeztetéseket folytatott a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőivel.
A szakszervezeti konföderáció vezetője szerint az előző évek gyakorlatának megfelelően a következő körben már a vállalkozók és a szakszervezetek ülhetnek le egymással tárgyalni.
A munkavállalói oldal azon az egységes állásponton van, hogy van egy bérmegállapodás, ami kötelezi a feleket. Ettől függetlenül természetesen érdekeltek vagyunk a további egyeztetésekben – mondta Mészáros Melinda a tavalyi hároméves minimálbér-megállapodásról, ugyanakkor hozzátette,
a garantált bérminimum esetében mindenképpen két számjegyű emelést szeretnének kiharcolni 2026-ban.
Ezért viszonylag rövid időn belül, ha nem a jövő héten, akkor azt követően kerülhet sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívására, ahol mind a három szereplő jelen lehet.
Az idei, vártnál lassabb gazdasági növekedés és a megváltozott makropálya miatt láthatóan a munkáltatói oldal befeszült.
Annak ellenére, hogy tavaly három évre megállapodtak, a 2026-ra szóló 13 százalékos minimálbér-megállapodás helyett már kisebb emelésben gondolkodnak. Ez egyébként a tavalyi bérmegállapodásból is fakad, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben eltérjenek a megállapodástól. A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, erre épült maga a bérmegállapodás is.
Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációt és 0,6 százalékos növekedést vár a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében, így a makrogazdasági mutatókban az eltérés 1,4 százalékos lehet, tehát nemcsak gazdaságilag, hanem jogilag is újra kell tárgyalni a megállapodást. Összességében Mészáros Melinda úgy látja, hogy a garantált bérminimumról lehetnek nagyobb viták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.