Bukik új részvényein az állam
Az állam egyébként ezzel előlépett a második legnagyobb magyarországi részvénytulajdonossá, a hazai kibocsátású tulajdonviszonyt megtestesítő papírok csaknem 15 százaléka van már a birtokában. A legtöbb magyar részvény, az állomány nagyjából kétharmada továbbra is a külföldiek kezében van. A náluk lévő részvény értéke egyébként több mint 500 milliárd forinttal csökkent a tranzakciók révén júliusban – ez nagyrészt a Mol-pakett hatása –, de az árfolyamok kedvezőtlen alakulásán is elszenvedtek bő 150 milliárd forintnyi veszteséget.
A befektetési alapokkal sincs sokkal több szerencséje a kormányzatnak, mint a részvényekkel, ezektől egyébként gyors ütemben igyekszik megszabadulni. Júliusban csaknem 130 milliárd forintnyit adott el az előző havi 645 milliárdos –javarészt a nyugdíjpénztáraktól átadott – mennyiségből, a teljes állományon eközben az átvétel és az értékesítés között eltelt néhány hét alatt 10 milliárd forintos árfolyamveszteséget könyvelhetett el. A központi kormányzat teljes árfolyamvesztesége, amelyet a jócskán felduzzasztott értékpapír-állományán júniusban és júliusban elszenvedett, már megközelítette a 70 milliárd forintot, és ez a mínusz augusztusban, a tőzsdék mélyrepülése idején feltehetőleg még tovább nőtt, hiszen a kormányzat a már bevont állampapírokon kívül javarészt külföldi részvényalapokat és hazai részvényeket kapott a nyugdíjpénztáraktól.
Ami a háztartásokat illeti, náluk az értékpapír-állomány újabb történelmi csúcsra, 4104,6 milliárd forintra ugrott. A lakosság nettó értékpapír-vásárlónak számít, csaknem 25 milliárd forint friss pénzt fektetett be júliusban, igaz, a tőkepiacokon uralkodó kedvezőtlen trend miatt az árfolyamváltozásokon csaknem ugyanennyit el is veszített. Állampapírokon például júliusban nem lehetett keresni, a háztartások valamenynyit el is adtak a náluk lévő állományból, emellett viszonylag komoly mennyiségű jelzáloglevelet is értékesítettek. Egészen más a helyzet a lakossági slágertermékké előlépett banki kötvényekkel, amelyek állománya hónapról hónapra új historikus csúcsra jut, sőt április óta már több banki hitelpapírjuk van a háztartásoknak, mint állampapírjuk.
A befektetési alapokba is jutott egy kevés lakossági megtakarítás a hetedik hónapban, a konstrukciók mintegy 9 milliárd forintnyi friss tőkéhez jutottak a háztartásoktól. A lakosság egyébként főleg alacsony kockázatú, pénzpiaci vagy tőkevédett alapokat vásárol, így júliusban is pozitív hozamot ért el a befektetési alapjain. Bár a részvényalapokat nem kedvelik nálunk a kisbefektetők, részvényeket szívesen vásárolnak. Júliusban is többen igyekeztek kihasználni az alacsonyabbá váló árfolyamokat: a háztartások csaknem 15 milliárd forintnyi friss tőkét fektettek be a tőzsdén. Ennél azonban többet, 20 milliárdot buktak is a hónap során, így július végére 357 milliárd forintnyi részvényük maradt.
