Számos bizonytalansági tényező nyomja rá bélyegét a hazai követeléskezelési piac idei évére, így többek között továbbra is árérzékeny a megbízók bizonyos része, kevésbé mérlegeli a szolgáltatóval kapcsolatos egyéb szempontokat.
A belső folyamatok hatékonyabbá tételével, a veszteséges megbízók átszerződtetésével próbálják a szolgáltatók megőrizni az eredményességüket, hiszen – mint Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke, az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezetője magyarázta – a több számla ugyan több költséget, de nem szükségszerűen nagyobb bevételt, főleg nem profitot jelent, mivel a fizetőképesség, illetve a fizetési hajlandóság nem javult. Az idei év ugyanakkor a hazai követeléskezelési piac átrendeződését is magával is hozhatja, miután azok a szereplők, akik elsősorban az alacsony áraikkal próbáltak megbízót szerezni, nem biztos, hogy a mostani környezetben nyereségesen tudnak működni. „Látható, hogy többen is nehézségekkel küzdenek a piacon” – jegyezte meg Felfalusi Péter, az Intrum Justitia magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója.
Komoly kihívást jelent a piaci szereplők számára az is, hogy a késedelmes számlák aránya gyakorlatilag minden szegmensben nő. A lakosság esetében a várakozások szerint ez év végére összességében közel 10 százalékkal emelkedhet a nemfizetések száma – amelynek fél évre vonatkozó arányos része megvalósult. Az év első hat hónapjában az üzleti szegmensben is 10 százalék feletti növekedést lehetett tapasztalni a fizetésképtelenségi eljárásokat illetően, ez egyrészt az eljárások számának növekedési üteme csökkenését jelenti, másrészt azonban a 2009-ben és 2010-ben tapasztalt kiugráshoz képest is emelkedés. Az év hátralévő részében Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője szerint tovább nőhet a lejárt számlák száma és összege a lakossági szegmensben. S ez a tendencia addig tarthat, amíg nincs felfutás a tényleges foglalkoztatottságban.
A jogi eljárások számának erőteljes emelkedését várja a szakma 2011-től, ebben az online fizetési meghagyások elindítása is szerepet játszik. Ezzel a lehetőséggel a megbízók is élnek – emelte ki Pongrác László, a Makisz alelnöke, a Sigma cégcsoport vezérigazgatója –, így bizonyos szegmensből kevesebb munkát kapnak, másrészt a faktoráló cégek is egyre több fizetési meghagyást kezdeményeznek. A hatása mindenesetre érezhető, s talán ennek köszönhető, hogy a sikerességi arányok nem romlanak olyan mértékben, mint ahogy az adósok helyzete indokolná, azaz jó hatással van a fizetési morálra.
Azokban az ügyekben, ahol nem sikerül megegyezésre jutni az adóssal, egyetlen további lehetőségként merül fel a fizetési meghagyásos, majd – szükség esetén – a végrehajtási eljárás – mutatott rá Thummerer Péter. Az új ügykezelési platform sokat segített a hatékonyság növelésében, s hasonlók a várakozásaik a végrehajtási eljárásban várható további technikai fejlesztések eredményét illetően is.
Az Intrum Justitia is egyre több jogi ügyet indít, amelyeknek ugyan kedvezőtlen hatása, hogy megugranak a jogi költségek és a bevételek csak hoszszabb távon jelentkeznek, ám ezt beruházásnak tekintik, főként, hogy a legtöbb esetben ez az utolsó lehetőség.
A törvényi háttér kialakítását sürgetik
Lényeges kérdése az évnek, hogy megszületik-e a követeléskezeléssel kapcsolatos törvény, és annak milyen tartalma lesz. A gazdaság minden szereplőjének fontos igénye és elvárása, hogy a hitelezővédelmi szabályok is megfogalmazódjanak – mondta Pongrác László. A Makisz elnöke bízik abban, hogy a jelenleg kidolgozás alatt álló, frissített törvényjavaslatukat – mely hazai tapasztalatok és külföldi, jól működő példák felhasználásával készült – figyelembe veszi a jogalkotó.
