Jogorvoslatot kérnek a bankok
„A Magyar Bankszövetség elnöksége ismételten megerősíti véleményét, hogy a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvény alkotmányellenes, így a jogszabály kihirdetését követően a bankok az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió illetékes intézményeihez fordulnak” – áll abban a közleményben, amelyet a szervezet tett közzé tegnap. Az elnökség ugyanakkor kész minden olyan egyeztetésre, amelynek célja, hogy a kormányzattal együttműködve keressen megoldást a lakossági hiteladósokat sújtó problémákra – írja a közlemény.
A szervezet szerint a törvény sok szempontból aggályos, és több káros makrogazdasági következménye is lehet. Így – érvel a bankszövetség – a törvény miatt előálló negatív pénz- és tőkepiaci hangulat már hatással volt a forint árfolyamára. Nem zárható ki, hogy a növekvő országkockázat és a romló forintárfolyam kamatemelkedéshez vezet, amely egyrészt növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, másrészt a hitelkamatok emelkedését is eredményezi. Fennáll a veszélye annak is, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben romlik az államháztartás pozíciója és a növekedés lehetősége.
A kockázatok eredőjeként pedig – hangsúlyozza a szervezet – jóval több azok száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek. A gyengülő forint kihat azokra a devizaadósokra is, akik nem tudják igénybe venni a végtörlesztés lehetőségét.
A bankszövetség lépései ellenére a jogszabály akár már a jövő hét elején hatályba léphet, így elvben több mint 5000 milliárd forintnyi, devizában denominált ingatlanhitel válik kedvezményes – svájci franknál 180, eurónál 250, japán jennél pedig kétforintos – árfolyam mellett visszafizethetővé. A ténylegesen érintett adósok köre azonban jóval szűkebb, tíz százalék alatti lehet, így az érintett állomány nagysága néhány százmilliárd forintot érhet el.
Lassú ügymenet várható az unióban is
Gyors jogorvoslatra semmiképp sem számíthatnak a hazai és uniós fórumokhoz forduló bankok. A kilátásokat jól tükrözi, hogy az Alkotmánybíróság nagyjából tíz hónapja vizsgálja a pénztári vagyonátadásra vonatkozó beadványt, és még nem született döntés az ügyben. Az Európai Uniónál sem számíthatnak gyors ügymenetre a bankok: ha az Európai Bizottsághoz fordulnak – és az a kifogásnak helyt ad –, akkor az először levélben szólítja fel a kormányt, hogy alakítson a jogszabályon. Ha ez nem hoz eredményt, akkor kerülhet az ügy az Európai Bírósághoz. Így az utóbbi esetben is évek telhetnek el a kötelező érvényű döntés meghozataláig.
