Fiskális zsákutcába rohantak az adóemeléstől rettegő politikusok - globális divat lett a gazdaságösztönzés
Az újrafegyverkezés, a népesség elöregedése, a technológiai változások és a választási ciklusok világszerte gerjesztik a költségvetési hiányt. Amit még tetéznek a gazdasági növekedést ösztönző fiskális csomagok.
Fiskális csomagok dagasztják a kötvényhozamokat
Európától az Egyesült Államokon át Ázsiáig ezermilliárd dollárokat költenek a kormányok a mesterségesintelligencia- (MI) befektetések támogatására. Ennek is tudható, hogy a JPMorgan szerint a következő hat hónapban 3 százalékra gyorsulhat a globális gazdasági növekedés. Ám a közgazdászok már világszerte figyelmeztetnek:
kockázatos stratégiát követnek a kormányok.
Jól példázza ezt, hogy Japánban a hosszú távú állami adósság hozama a múlt héten rekordmagasra emelkedett, miután a miniszterelnök a választási kampányban bemutatta a kormányzati kiadások növelésére és a fogyasztási adó csökkentésére vonatkozó tervét. A kötvényhozamok emelkedése, ami ellentétesen mozog a kötvények árfolyamával, nem maradt elszigetelt jelenség, az eladási hullám a globális piacokra is átcsapott, s az amerikai kincstári kötvények hozamát is megemelte.
A kötvényhozamok emelkedése egy újabb tünete a fejlett gazdaságok sebezhetőségének
– mondta Neil Shearing, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza. Hozzátéve: további tünet a magánszektor gyenge kereslete és a halovány termelékenységnövekedés.
Félnek az adóemeléstől, pedig egyszer vége lesz a táncnak
Az Egyesült Államokban és Németországban, a világ első és harmadik legnagyobb gazdaságában a fiskális ösztönzők idén körülbelül egy százalékkal élénkítik a gazdasági növekedést
– mondja Torsten Slok, az Apollo Global Management vezető közgazdásza. Hozzátéve: Japánban, amely a negyedik helyen áll, az ösztönzők fél százalékkal bővítik a növekedést. Míg Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, két egymást követő évben majdnem 9 százalékos költségvetési hiányt produkál a GDP-hez képest, miközben a várható növekedési ütem ennek fele.
A politikusok
olyan vállalatokat támogatnak, amelyek üzleti modelljét fenyegeti az MI terjedése, az amerikai vámpolitika vagy a kínai export.
Sok ország jelentős összegeket költ az újrafegyverkezésre, és komoly költségvetési forrásokat éget a tisztább energiára való átállás, valamint a gyorsan öregedő népesség egyre nagyobb terhet jelentő szociális ellátása.
Korábban ez magasabb adókat is jelentett volna, nem csak nagyobb hiányokat.
Ám a mai politikai vezetők nem mernek adóemeléssel a választók elé állni. Nem csoda, hogy az IMF adatai szerint a kormányzati költségvetési hiány tavaly átlagosan 4,6 százalék volt a fejlett gazdaságokban, és 6,3 százalék a feltörekvő piacokon, szemben a tíz évvel korábbi 2,6, illetve 4 százalékkal.
Közgazdászok szerint, elég egyértelmű a mostani stratégiai játék vége. Ahogy a kiadásokat egyre lesz nehezebb finanszírozni, úgy a kormányok végül csak az adóemelés és a fiskális megszorítás közül választhatnak. A végjátékot kiválthatja a befektetői bizalom elvesztése, de akár az MI-mánia kifulladása is.
