Jó hír a kisbefektetőknek: filléres részvénnyé századolják az IT kispapírt

Kedden már a századolt részvényekkel forog a BÉT Xtend piacán a Kermann IT Solutions. A részvénysplit nem növeli a vállalat értékét, de mégis kisbefektetőket vonzhat a megfizethetőbb árfolyam, s ez növelheti a likviditást.

Automatikusan századolják a részvényeket

A Kermann IT Solutions századolja részvényeit:

• Hétfőn kereskednek utoljára a régi, 10 forint névértékű részvényekkel. 
• Kedden pedig már az új, 0,1 forint névértékű részvények forognak. 
• A társasági esemény értéknapja: 2026.02.05.
   

Minden 10 forint névértékű törzsrészvény helyébe 100 darab 0,1 forint névértékű törzsrészvény kerül jóváírásra. Az átalakítás folyamata automatikus, a részvényeseknek a társasági eseménnyel összefüggésben nincs tennivalója.

A vállalat részvényeivel 2024 áprilisa óta kereskednek a Budapesti Értéktőzsdén. A kurzus az elmúlt 1 hónapban 620 és 700 forint között mozgott.

Dinamikus növekedést mutattak a számok

Szeptemberben tette közzé az informatikai infrastruktúra cég a tavalyi első féléves gyorsjelentését. A folyamatosan és dinamikusan változó és legtöbbször kedvezőtlen makro- és világgazdasági körülmények és környezet ellenére a Kermann IT Solutions nettó árbevétele az előző év azonos időszakához mérten 22 százalékkal, közel 4,7 milliárd forintra nőtt a tavalyi első félévben. Az eredményeket elsősorban a rendszer-integrációs eszközök értékesítése és a szolgáltatások bővítése, tehát az úgy nevezett RINT-üzletág hozta. 

Az EBITDA még meredekebben, 49 százalékkal, 509 millió forintra nőtt. Eszerint pedig az EBITDA-marzs 8,9 százalékról 10,8 százalékra javult.

A Kermann adózott nyeresége is bővült, mégpedig 39 százalékkal, 308 millió forintra, amiből egy részvényre 28 forint jutott a bázisidőszaki 20 forint után.

Részvénysplitre nincs biztos recept 

Bár a split nem növeli a vállalat értékét, de mégis 

Továbbá ennek a várakozásnak rövid távon lehet árfolyamfelhajtó hatása, mert a piac extra keresletet áraz. 
A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a splitet követően az esetek többségében a forgalom növekedésével együtt a részvény árfolyama is jelentősen emelkedett. Mégsem árt az óvatosság, mert amíg az itthoni részvényfelaprózások esetében a blue chipek általában visszaigazolták a várakozásokat, a kispapírok már vegyes képet mutatnak. 

Néhány példa az elmúlt két évtizedből: 

• A blue chipek (OTP – 2002, Richter – 2013, Mol - 2017) esetében rendre bejött a várt forgalom- és árfolyam-emelkedés.
• Az FHB esetében 2005-ben volt split, s a következő három hónapban 19,1 százalékkal emelkedett a részvény árfolyama, mellyel felülteljesítette a BUMIX index 16,5 százalékos emelkedését. 
• A Pannergy részvényeit 2007-ben darabolták, s 3 hónappal később 0,1 százalékkal volt alacsonyabb szinten az árfolyama, igaz, a BUMIX index ennél némileg nagyobb mértékben, 0,9 százalékkal esett vissza. 
• Az Állami Nyomda árfolyama 2008-ban a felaprózást követően 33,8 százalékkal esett – de ezt a jelzálogpiaci válság számlájára írták. 
• Az Alteót 2017-ben szabták át nyolcadolással. Ám a split után 2021-ig kellett várni, hogy az árfolyam határozottan felfelé induljon.
• Tavaly az Épduferr részvényt február elején tizedelték, de néhány napos pezsgés után júliusig tetszhalott volt a papír, még a tőzsdéket romba döntő áprilisi vámviharra sem reagált. Majd elképesztő rali indult júliusban, ám ezt már nem a split, hanem a nyári építőipari adatközlés, az ukrajnai újjáépítési spekuláció és a szeptemberi Otthon Start Program fűtötte.

Mászóval,