Még kitart itthon a hitelszűke
Az uniós kormány-, illetve államfők testülete szerdán 9 százalékban határozta meg azt a tőkemegfelelési küszöböt, amelyet a nemzetközileg tevékeny uniós székhelyű bankoknak jövő nyárig el kell érniük. Bankszövetségi adatok szerint 10 magyarországi hitelintézet anyabankját érinti a feltőkésítési kötelezettség.
Kedvező és kedvezőtlen következményei is lesznek a magyar bankrendszerre az Európai Tanács szerdai döntésének a Világgazdaság által megkérdezett bankvezetők szerint. Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója és Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója egyaránt úgy véli, a kétféle hatás csak közvetetten érvényesül és a kedvező hatások a meghatározóbbak.
Mindketten hangsúlyozták, hogy a döntések következtében kiszámíthatóbbá válik az európai gazdaság, ez javítja a befektetők bizalmát. Ennek köszönhetően javulnak az európai országok – köztük Magyarország – gazdasági növekedésének esélyei. A kedvezőbb gazdasági környezetben pedig aktívabban hitelezhetnek a bankok, ami növelheti a nyereségüket. Kozma András azonban felhívja a figyelmet, hogy a helyzet javulása csak egy korábban létező bizonytalanság megszűnése. Zolnai György arról is beszélt lapunknak, hogy az Európai Tanács döntése miatt több magyarországi bank anyabankja kevesebb forrást tud kihelyezni leánybankjaiba. Ez a következmény azonban csak a magyar hitelintézetek egy részét érinti, mert több olyan is lehet köztük, amely helyben is elég forrást tud szerezni, ezért nincs ráutalva az anyacég segítségére. A két bankvezető mellett Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója is azt mondta lapunknak, hogy jövőre még nem növekedhet a kereskedelmi bankok két és fél év óta csökkenő hitelállománya. Zolnai György ennek fő okaként a végtörlesztések miatti állománycsökkenést tartja. A Budapest Bank vezérigazgatója optimista, és úgy véli, Kelet-Európában sokkal gyorsabb lehet a gazdasági fejlődés, mint a fejlettebb országokban.
Az Európai Pénzügyi Hatóság (EBA) a legutóbbi banki terheléspróbán 91 hitelintézetet vizsgált, ezek közül 11-nek van magyarországi érdekeltsége a Magyar Bankszövetség tagnévsora alapján. A 11 anyabank közül csupán egy társaság, a K&H Bank tulajdonosa, a belga KBC teljesítheti pótlólagos tőke bevonása nélkül a 9 százalékos követelményt. A KBC mellett még két bank – a Commerzbank 10 százalékos értékkel, valamint az MKB tulajdonosa, a Bayerische Landesbank 9,3 százalékkal – lépte át tavaly év végén a 9 százalékos küszöböt. De a feltételezett negatív fordulat esetén mindkét társaság mutatója a határérték alá süllyedne. A legalacsonyabb, 5,8 százalékos tőkemegfelelési mutatót a Banco Popolare érte el tavaly.
Előzetes számítások szerint 59 millió euróra van szüksége az osztrák Erste csoportnak ahhoz, hogy teljesüljön az új, 9 százalékos tőkemegfelelési mutató – közölte a bankcsoport. A számítások az idei első féléves eredményeken alapulnak. Az osztrák bankok közül az Erste Bank, a Raiffeisen Zentralbank az Österreichische Volksbanken szerepel a 70 európai pénzintézet között. Az osztrák bankokra összesen 2,9 milliárd euró jut az EBA számításai szerint.
A hazai bankszektor tőkehelyzete megnyugtatónak mondható: a pénzügyi felügyelet adatai szerint 2011 első fél évének végén a Magyarországon működő szereplők összesített tőkemegfelelési mutatója megközelítette a 14 százalékot. A legnagyobbak tavalyi adatai alapján pedig múlt évben nem volt 9 százalék alatti mutatót produkáló nagybank a piacon. Más kérdés, hogy a végtörlesztésről szóló jogszabály bevezetése és a hitelportfólió romlása egyes szereplőknél anyabanki tőkepótlást is szükségessé tehet.
Fennmarad, de sokára kerül a zsebünkbe az euró
Az euróövezetet ért kihívások ellenére fennmarad az euró, Magyarországon azonban csak 2018 után vezetik be – vélekedett a Portfolio.hu által tegnap rendezett Budapesti Gazdasági Fórum csaknem 200 résztvevőjének többsége. Az euró fennmaradását 86,3, annak 2018 utáni bevezetését 67,9 százalékuk várta. Arról viszont 50-50 százalékban megoszlott a véleményük, hogy jövőre recesszió lesz-e Európában. A megkérdezettek 41,2 százaléka úgy gondolja, a végtörlesztéssel az érintettek 5-15 százaléka él majd, és 67,8 százaléka úgy véli, a kormány további a devizahiteleket megszüntető mentőcsomagokat léptet életbe a lakosság, az önkormányzatok és a vállalatok részére.
vélekedett a Portfolio.hu által tegnap rendezett Budapesti Gazdasági Fórum csaknem 200 résztvevőjének többsége. Az euró fennmaradását 86,3, annak 2018 utáni bevezetését 67,9 százalékuk várta. Arról viszont 50-50 százalékban megoszlott a véleményük, hogy jövőre recesszió lesz-e Európában. A megkérdezettek 41,2 százaléka úgy gondolja, a végtörlesztéssel az érintettek 5-15 százaléka él majd, és 67,8 százaléka úgy véli, a kormány további a devizahiteleket megszüntető mentőcsomagokat léptet életbe a lakosság, az önkormányzatok és a vállalatok részére.-->
