A szakember, aki 2009 júliusáig vezette a felügyeleti tanácsot, úgy véli: Magyarországon a helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult a saját tulajdonú lakásállomány kiugróan magas, 92 százalékos aránya. Az elmúlt 50 évben pedig a lakosság lakhatási gondjainak megoldását a finanszírozás terheinek a költségvetés és a lakosság közötti tologatásával oldottuk meg. A magántulajdonú lakások megszerzését a költségvetés közvetlen támogatásokkal, például szocpollal vagy a hitelek támogatásán keresztül (kamattámogatás) segítheti, ez viszont a költségvetés kiadásait nagymértékben megnövelheti. 2005-ben már a 280 milliárd forintot, a 1,4 százalékát fordította erre a költségvetés (ennek fele kamattámogatás volt), és ha tovább folytatódott volna a kedvezményes lakáshitelek folyósítása, az idén már a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeg, 430 milliárd forint kellett volna ennek a finanszírozására.
Tekintettel arra, hogy ezt az adósságtöbbletet csak külföldi forrásbóltudtuk volna finanszírozni, az államadósságon belüli jelenlegi 40 százalékos devizaarány most 80 százalék körül lenne.Ha a lakásépítéseket sem akarjuk visszafogni, és az államadósságot sem akarjuk mértéktelenül növelni, akkor ezt a lakosságnak kell bankhitelből megfinanszírozni – állítja Farkas. A megoldás a piaci alapú banki hitelnyújtás lett, a bankok viszont az alacsony betét/hitel arány miatt nem rendelkeztek elegendő forintforráshoz ennek biztosítására, ezért devizaforrásokhoz nyúltak. Végső soron egy nominálisan 4-5 százalékos kamatú frank- és 10-12 százalékos kamatú forinthitel között választhattak volna az ügyfelek, többségük pedig az első mellett döntött.
Farkas István vitatja azt a megállapítást, hogy a svájcifrank-alapú hitelek hibás termékek lettek volna, szerinte csak azok a termékek ilyenek, amelyek a piacra kerülésük időpontjában olyan előre kalkulálható kockázatot tartalmaznak, amelyek nem fedezhetők le. A frankkölcsönöknél viszont a múltbéli tapasztalatok alapján sem a hitelezők, sem a hitelfelvevők nem számíthattak komoly árfolyam-ingadozásra. Sőt, 2008 őszéig, a válság kitöréséig a svájci frank árfolyama a forinttal szemben stabilabb volt, mint az euróé.
Farkas felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyarországi kamatok a vizsgált időszakban igen magasak voltak, emiatt a devizában eladósodott ügyfelek jelentős törlesztési előnyt élveztek a forinthitelesekhez képest. A problémát az okozta, hogy a lakosság eladósodottságához képest kevés tartalék volt a jövedelmekben, így a jövedelmek csökkenése (például miatt), valamint a törlesztőrészletek emelkedése azonnal gondot okozott a családoknak.
A kormány közben többféle intézkedéssel próbálja segíteni a bajba jutott családokat, ennek azonban a bankok isszák meg a levét. Különösen a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés fáj a hitelintézeteknek, nyolc nagybank vezetői épp ezért közös levélben kérték az Európai Bizottságot, támogassa őket a Magyarországgal szembeni, a devizahitelek végtörlesztéséről szóló vitájukban – tudta meg a Reuters. A levelet a Bayerische Landesbank, az Erste Group, az Intesa Sanpaolo, a Raiffeisen Bank International, a Raiffeisen Zentralbank, az Österreichische Volksbanken és az UniCredit vezérigazgatói, illetve pénzügyi vezetői írták alá. A bankok szerint a végtörlesztés az európai bankpiac jelenlegi instabilitásához is hozzájárul azáltal, hogy többlettőke bevonására kényszeríti a magyar leányokat.
Új kalkulátor végtörlesztőknek
A Bankometer személyre szabott döntést elősegítő hitelszimulátor szolgáltatással és huszonkét hazai lakossági pénzintézet banki költségeinek elmúlt negyedéves alakulását feldolgozó elemzéssel szeretné támogatni a hitelkiváltásban érintetteket – jelentette be tegnap a társaság. A döntéstámogató hitelszimulátor különböző gazdasági előrejelzések függvényében mutatja meg a meglévő deviza- és a kiváltó forinthitelek havi törlesztőrészletének alakulását, amelynek segítségével maximálisan figyelembe vehető a kamat-, illetve az árfolyamkockázat, valamint az egyéni likviditási helyzet is.
