Az utóbbi két évben még annyi vállalati hitelt sem tudtak kihelyezni a kereskedelmi bankok, mint amennyi lejárt. A receszszióközeli gazdaságban ugyanis a cégek nem mernek jelentős beruházásokba kezdeni, a forgóeszközöket pedig a bankok nem szívesen finanszírozzák.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli, a helyzetet tovább rontják a hibás kormányzati lépések, melyek hatására a hitelezési rendszer meggyengült, és a hitelintézetek kevésbé lesznek képesek a vállalkozások finanszírozására.
A kkv-hitelezésben jelenleg stagnálás tapasztalható, és rövid távon valószínű annak fennmaradása – mondta lapunknak Németh László, a K&H kkv-marketing főosztályvezetője. Szerinte a beruházási hitelek kereslete várhatóan továbbra is alacsony, a likviditási és forgóeszközhitelek iránti kereslet pedig továbbra is magas marad. A hitelintézet gyorsan elérhető, átlátható hitelajánlatokkal próbál új ügyfeleket szerezni, emellett a nagyobb cégeknek személyre szabott szolgáltatásokat nyújt.
Két, markánsan elkülönülő tendenciára számítanak az MKB Bank szakemberei. Szerintük a belső fogyasztásra termelő vállalatok hitelpiaca zsugorodni fog és e körben a hitelfelvételben sokkal inkább a folyószámla- és forgóeszközhitelek fognak dominálni. Az autóipari presztízsberuházások beszállítóinál és az exportra termelőknél viszont nagyobb mértékű lesz a beruházási hajlandóság, és a finanszírozási igény növekedése várható.
A Budapest Banknál sem számítanak a kis- és középvállalati szektor hitelezésének élénkülésére. Úgy tapasztalták, a késedelmes fizetések miatt megnőtt az önkormányzatoknak és a költségvetési intézményeknek szállító ügyfelek likviditási hiánya. Szerintük a nehéz gazdasági helyzet után felértékelődik a bankok szerepe: a tartalékaikban megfogyatkozott cégeket a beinduló növekedés idején pótlólagos forrásokkal kell ellátni, hogy a termelési igényeket fedezni tudják.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
