PSZÁF: A leminősítés a nagy kockázat

Szász Károly hangsúlyozta: az Európai Unióban (EU) zajló folyamatokat, az Európai Bankhatóság (EBA) újrafeltőkésítési gyakorlatát és a nemzeti hatáskörben meghozott jogszabályok hatását figyelembe véve a magyarországi bankok tőkehelyzete nemzetközi összehasonlításban már egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek. Mint kiemelte, az államháztartást erősítő kényszerű hazai intézkedések a bankszektort különösen erősen sújtották, annak jövedelemtermelő képessége visszaesett, a végtörlesztés miatt pedig az idén veszteségekre kell számítani a bankrendszerben. 

A felügyelet napi kapcsolatban van azokkal az intézményekkel, amelyeknél problémák vannak, s rendelkezésére állnak az információk arról, hogy a tőkehelyzet rendezésére milyen ütemezésben kerül sor. A szektor egészét is erősíteni kell azonban a kockázattűrő képesség növelése érdekében, ezt szolgálja a tőkeszükséglet növelését célzó, a napokban bejelentett javaslat. Az esetleges leminősítés, illetve a gyenge hitelezési aktivitás közül az előbbit tekintette nagyobb kockázatnak a felügyelet, amikor a bankok tőkekövetelményének emelését javasolta - mondta Szász Károly.  

Az elnök hangsúlyozta: a hasonló intézkedésekkel az osztrák és más felügyeletek is az esetleges leminősítést készülnek megelőzni, mert ennek veszélyét jelentősnek tartják. Az, ha a pénzügyi közvetítő rendszer erős és stabil, fontos érv, erősíti a leminősítéssel szembeni vélemények táborát. A magasabb tőkeszükséglet kétségtelenül drágíthatja a finanszírozást, a tőkeerő növekedésével járó nagyobb stabilitás azonban éppen ellenkezőleg, csökkenti a bankrendszer forráshoz jutási költségeit - tette hozzá. 

Arra a kérdésre, szerencsés lépés-e éppen akkor emelni a tőkekövetelményt, amikor a hitelezés felpörgetését várnák el a bankrendszertől, kifejtette: a kettő között kétségtelenül van kapcsolat, de nem annyira szoros. Magyarországon például alacsonyabb a tőkekövetelmény, mint a környező országokban, ez nálunk mégsem eredményezte a hitelezés bővülését. Ezzel szemben például Csehországban és Lengyelországban a tőkeszükséglet magasabb, ennek ellenére jelentősebb a hitelezési aktivitás. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az alacsonyabb tőkeszükséglet egyértelműen növeli a hitelezési aktivitást, a nagyobb pedig csökkenti - mondta. 

A felügyelet javaslata ugyanakkor éppen azt a célt szolgálja, hogy a tőkemegfelelési mutató kívánatos mértékét ne a hitelezési aktivitás csökkentésével érjék el a bankok. A javaslat szerint ugyanis az érintett hitelintézeteknek még ez évi adataik - tehát egy konkrét mérési időpont - alapján ki kell számítaniuk a magasabb tőkekövetelmény-szükségletet. A jövőben akkor sem csökkenhet a tőkéjük e szint alá, ha közben esetleg visszafognák hitelezési aktivitásukat - nyomatékosította Szász Károly.

A hitelezési aktivitás mértéke egyébként számos tényezőtől függ, ezek közül csak egy a tőkeellátottság - fejtette ki. Sokkal fontosabb ennél a bankszféra kockázatérzékenysége vagy például a bizalom, a gazdaság fejlődésében való hit, a kamatszint és az, hogy tud-e az állami költségvetés erős intézményi garanciarendszert, állami kamattámogatást adni, s a nemzetgazdaságilag kívánatos célok megvalósítását segítő támogatási konstrukciókat elindítani. Ezek azonban nem a felügyelet hatáskörébe tartoznak - mondta. 

"Közúti hasonlattal élve: a felügyelet az autó biztonsági berendezéseinek - például a fékrendszernek, légzsákoknak - a működtetéséért felelős. Akkor tölti be a feladatát megfelelően, ha ennek a biztonsági rendszernek az erősítéséért száll síkra. Hogy mikor tud erősödni a hitelezés, függ a biztonsági rendszer erősségétől is. Meggyőződésem, hogy ha az autónak jó a biztonsági berendezése, lehet bele erős motort is tenni, először ugyanakkor erős biztonsági rendszerre van szükség, s aztán erős motorra. Utóbbi működtetésének is megvannak az állami felelősei, akik el is végzik munkájukat" - mondta a PSZÁF elnöke. 

Szász Károly szerint önmagában az, ha egy bank a hitelezési aktivitását azért csökkenti, mert bizonyos, magas kockázati súlyt képező eszközeit értékesíti vagy valamilyen kockázatmérséklő technikával közömbösíti, alapvetően pozitív tevékenység, ami a banknak és a nemzetgazdaságnak egyaránt érdeke. Ha a banki közvetítőrendszer ki tudja tisztítani az eszközeit, és így egészségesebb lesz az eszközportfólió, annak örülni kell - hangsúlyozta. 

Önmagában azzal sincs probléma, ha egy bank a jövőre vonatkozóan kockázatérzékenyebb üzletpolitikát kíván folytatni, ezért jobban megválogatja az ügyfeleit, sőt, a felügyelet szeretné ösztönözni is ezt. A PSZÁF elnöke szerint ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban jellemző. Baj akkor van, ha nincsenek hitelképes ügyfelek, s ha így nincs hitel a gazdaságban - mondta.