Ez alapján azok, akiknek nincs vagy csak egyetlen gyerekük van, a hitel legalább 50 százalékát más forrásból kell rendezni, a kétgyerekeseknél 40 százalékos önerő is elegendő, míg a három- vagy több gyerekesek 30 százalékos önerő mellett vehetnék fel a kedvezményes kölcsönt. Szintén a gyerekeseknek kedvező, ám ettől eltérő tervvel rukkolt elő a nemzetgazdasági tárca. Az Index internetes portál által ismertetett dokumentum alapján az állam 2 százalékpontos kamattámogatást adna a közszférás hitelkiváltó kölcsönökre öszszesen öt éven át.
Ennek a hitelnek az összege a gyermekek számától függne, a gyermektelenek maximum 3,75, az egygyerekesek 4,5, a kétgyerekesek 5,25, a háromgyerekesek pedig 7,5 millió forintnyi kedvezményes kölcsönre lennének jogosultak. A kamattámogatás csak olyan forinthitel mellé járna, amelyek THM-je legfeljebb három százalékponttal haladja meg az egyéves állampapírok referenciahozamát. Ha a folyósítás időszakában az ügyleti kamat 6 százalékosra vagy az alá süllyed, akkor az állami támogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékos kamatot legalább megfizesse.
A nemzetgazdasági tárca 53 ezer érintett családdal számol, akik összesen 185 milliárd forintot fizethetnének vissza. Ha minden érintett, aki a munkaadójának az ezzel kapcsolatos szándékát jelezte, él a végtörlesztés lehetőségével, az a minisztérium kalkulációi szerint 55 milliárd forintos veszteséget okozhatna a bankszektornak, amelyből az államra 17 milliárd forint hárulna. A költségvetést más módon is megterhelné a támogatott köztisztviselői hitel. A kamattámogatás az előzetes becslések szerint az államnak az első évben 3,7, öt év alatt pedig összesen mintegy 28 milliárd forintjába kerülne.
Ezek a számítások viszont csak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adatgyűjtését vették figyelembe, amely azonban nem teljes körű, abban mindössze a potenciálisan érintettek harmada vett részt. A bankok és az állam vesztesége így a számításokban szereplőnél lényegesen nagyobb is lehet. A mintegy 750 ezres közszféraállományban – az állami vállalatok dolgozói ebben nincsenek benne – 144 ezer devizahiteles lehet, összesen 800 milliárd forintos hitelállománnyal.
Kérdéses persze, hogy a tervezetből egyáltalán meg tud-e valósulni valami.
A Magyar Bankszövetség és a kormány közötti megállapodás fontos része volt, hogy a hitelintézetek csak azokat a végtörlesztéseket fogadják be, amelyeknél az ügyfél január 30-ig igazolja, hogy a szükséges fedezet a rendelkezésére áll a banknál vezetett folyószámlán, ha pedig hitelből kívánja rendezni a tartozást, ugyaneddig a határidőig bemutat egy feltétlen és visszavonhatatlan érvényű folyósítási kötelezettséget tartalmazó nyilatkozatot valamelyik banktól.
Alig két hét maradt tehát arra, hogy ha lesz a közszféra kedvezményes hitelkiváltó kölcsönéről valamiféle kormánydöntés, azt a gyakorlatba ültessék. Ez idő alatt az Európai Bizottságnak is meg kellene vizsgálni és elfogadni az állami támogatásról szóló döntést, a jogszabályt ki kellene hirdetni a Magyar Közlönyben, és még a bankoknak is ki kellene dolgozniuk a megfelelő hitelkonstrukciókat. Csakhogy – hívták fel lapunk figyelmét banki szakértők – a bankszövetség és a kormány közötti megállapodásban nem volt arról szó, hogy a bankoknak hitelt kell nyújtaniuk a közszférában dolgozóknak a végtörlesztéshez. A
z állam által elvárt THM is túl alacsonynak tűnik a piaci árazáshoz képest. Tegnap az egyéves állampapír referenciahozama például 8,43 százalék volt, ez alapján a maximálisan elkérhető THM 11,43 százalék lehet, a most elérhető piaci kamatozású forintlakáshitelek hitelköltség-mutatói azonban ennél legalább 1 százalékponttal magasabbak.
Árnyoldal
Sokan úgy jelentkeztek be tavaly év végén a végtörlesztésre, hogy tudták, az állam nagylelkű támogatása nélkül nem lennének képesek előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Ha ők részt vennének a programban, a várt 15-20 százalék helyett 30 százalék fölé is emelkedhetne a végtörlesztők aránya. Ez drasztikusan növelné a bankrendszer veszteségét, és fokozná pénzügyi stabilitási kockázatokat. Ráadásul, mivel a veszteségek harmadát az állam magára vállalta, a költségvetés egyenlegét is komoly mértékben ronthatná. A dokumentum mindezek elkerülése érdekében azt javasolja: egyezzen meg a kormány a bankokkal abban, hogy azok a végtörlesztésre jelentkezők, akiket végül visszautasítottak, az elsők között léphessenek be a kibővített árfolyamgátrendszerbe.
