A pénzügyi műveleteket terhelő bevezetéséről már jó ideje folynak a tárgyalások az EU-ban. Az elképzelés nem előzmények nélküli, világszerte közel negyven ország alkalmaz már hasonló adót. Az elmúlt évben ezen államok költségvetésébe közel 29 milliárd euró folyt be a különböző pénzügyi szervezeteken keresztül.
"Az Unió szintjén az Európai Bizottság terjesztette elő az első javaslatot a tranzakciós adó bevezetésére. A Bizottság azzal érvelt, hogy jelenleg a bankok a többi társadalmi szereplőhöz képest viszonylag alacsony adóterhet viselnek, és az új adó révén a pénzügyi szektor igazságosabban járulna hozzá a közterhekhez. Az egységes uniós adó továbbá a belső piaci egyenlőtlenségeket is kiküszöbölhetné, hiszen az egyes tagállamok jelenleg nagyon különböző módon adóztatják a pénzügyi szolgáltatásokat, és ez kifejezetten versenytorzító hatású." – mondta el Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
A Bizottság mellett több tagállam is támogatja az elképzelést, többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország. A tranzakciós adó hosszútávon akár kedvező is lehetne a tagországoknak, ha az ebből befolyt adóbevételek felválthatnák a tagállamok saját befizetéseit. Az EU-nak jelenleg nincsenek ugyanis önálló bevételei - ahogyan egységes uniós társasági adó, személyi jövedelemadó sincs -, hanem a tagállamok saját befizetéseik útján járulnak hozzá az uniós költségvetéshez. Ha a pénzügyi tranzakciókat megadóztatnák, akkor a befolyt bevételek egyes tervek szerint részben vagy egészben felválthatnák a tagállami saját befizetéseket, és könnyítenék a tagállamok terheit. Vannak ugyanakkor olyan elképzelések is, melyek szerint egy esetleges tranzakciós adóból származó bevételt olyan közösségi célok megvalósítására kellene fordítani, mint a klímaváltozás lassítása vagy a fejlesztés.
A javaslatnak nagyon sok az ellenzője is. A tranzakciós adó kapcsán Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország is súlyos kétségeket fogalmazott meg. Legutóbb a britek ellenkezése akasztotta meg a közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot.
Az szintjén adóügyekben kifejezetten nehézkes a döntéshozatal, mivel valamennyi döntést a tagállamoknak egyhangúan jóvá kell hagynia. Egyes szakértők szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy német és francia nyomásra azok a tagállamok, amelyek támogatják az elképzelést, egy ún. "fokozott együttműködés" keretében szűkebb körben bevezetik a tranzakciós adót, akár már ez év végéig. A "fokozott együttműködés"-re a Lisszaboni Szerződés ad lehetőséget, de ennek keretében csak a részt vevő tagállamokra hárulna bármilyen kötelezettség. A kívül maradó tagállamok bármikor dönthetnének úgy, hogy utólag csatlakoznak a kötelezettségvállaláshoz.
"A szűk körű "fokozott együttműködés" esetleges megvalósulásán túl egyelőre rendkívül kérdéses, hogy bevezetésre kerül–e az uniós tranzakciós adó. A Bizottság javaslatát a tagállamoknak egyhangú szavazással kell elfogadnia, ez pedig azt jelenti, hogy a 27 tagállam bármelyikének vétója megakadályozhatja a végleges elfogadást. Az egységes uniós adóteher elfogadásának időpontja ezért egyelőre még meglehetősen bizonytalan." - mondta el Dr. Békés Balázs.
