Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek az kedvezőbbé teszik és kiterjesztik a devizaalapú lakossági jelzáloghitelek rögzített árfolyamon történő törlesztését. A kibővített árfolyamgát azoknak devizaalapú lakossági jelzáloghiteleket felvevőknek nyújthat segítséget, akik nem tudták sem megtakarításaikból, sem hitelből előtörleszteni adósságukat. Az új lehetőség hitelfelvevők mellet a 2011. december 15. előtt devizában megkötött lízingszerződésekre is kiterjed.
Az intézkedéscsomagnak 600-700 ezer érintettje lehet. Tavaly ősszel mintegy 950 ezer devizaalapú lakossági jelzáloghitelt tartottak nyilván, melyekből csaknem 170 ezret előtörlesztettek. A kedvezményt nem kaphatják meg azok, akik legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos fizetési késedelembe estek. Ez a kitétel mintegy 120 ezerrel csökkenti az érintettek számát. A jogszabályokban szereplő kizáró okok szűkítik, a lízingszerződésekre való kiterjesztés viszont bővíti a kedvezményezettek körét.
Az új árfolyamgát előnye a kedvezményes előtörlesztéshez képest, hogy az idei év végéig lehet igényelni. A tavaly igényelhető árfolyamgátnál pedig azért kedvezőbb ez a lehetőség az adósoknak, mert a törlesztőrészlet rögzített árfolyam feletti részéből csak a tőkét törlesztő részt kell később – kedvezményes kamatozással – megfizetniük, a kamatot fedező részét elengedik nekik.
A várt komoly érdeklődés miatt és a megállapodások gyors lebonyolítása érdekében az érintett ügyfeleket három ütemben fogadják majd a szolgáltatók. Áprilistól az állami és önkormányzati szférában dolgozó tisztviselők és alkalmazottak, júniustól a lakáscélú hitellel tatozók, szeptembertől a szabad felhasználású hitellel tartozók kérelmeit dolgozzák fel. Az egyes kérelmek elbírálásra a bankoknak két hónapjuk van. Az állami alkalmazottak viszont február 1-étől visszamenőleges hatállyal jár a kedvezmény.
A közalkalmazottak és közszolgák mellett nevesítik a kormány tagjait, a katonákat, bírákat és ügyészeket, és egyéb igazságügyi alkalmazottakat, sőt külön a főállású polgármestereket is. Szerepelnek a listában a hivatásos nevelőszülők, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak is.
Az adósoknak csak a törlesztőrészlet 180 forint/svájci frank, 250 forint/euró, illetve 2,5 forint/japán jen alatti részét kell azonnal megfizetniük. A tőketartozás afölötti része gyűjtőszámlára kerül, melyet legkésőbb 2017-től kell törleszteniük. A kamattartozás fennmaradó részét viszont állam és bank fele-fel arányban átvállalja, amíg a svájci frank árfolyama 270 forint, az euróé 340 forint, a japán jené 3,3 forint alatt marad. A kamattartozás felsorolt értékek feletti része az államot terheli.
Az 5 évvel korábban felvett hiteleknél, ha azok futamideje 10 éves volt, a fizetendő részlet tőke- és a kamathányada körülbelül azonos. A 15 éves futamidőnél viszont az árfolyamgát feletti rész háromnegyedétől megszabadul az adós. A 20 éves futamidőnél azonban már csak 12-15 százalék gyűlik hitelként az adós számláján.
Azok az adósok, akiknek 2011. szeptember 30. óta, 90 napot folyamatosan meghaladó, fennálló késedelme van, a bank írásban értesíti a forintra történő átváltásról és az azt követő 25 százalék hitel-elengedési jogosultságról, valamint arról, hogy a forinthitel milyen induló törlesztést jelent továbbá, hogy a közjegyzői díjat az ügyfél viseli.
Az a 3250 adós, aki a korábbi gyűjtőhitelre bejelentkezett, automatikusan átkerül az új szabályozás hatálya alá. Ha mégsem tart erre igényt, akkor azt május 15-éig írásban kell jeleznie bankjánál. A hitelintézetek ezért valószínűleg velük foglalkoznak majd először.
A módosító indítványok azonban nem foglakoznak azokkal az adósokkal, akik a rögzített árfolyamok feletti értéken vették fel hitelüket. Az eredeti, tavaly hozott jogszabályok őket kizárták a kedvezményekből. Pedig az euró alapú hitelek felvevői közül egy időszakban véletlenszerűen alakult, hogy az utólag kijelölt árfolyam alatt, vagy a felett kapott-e az adós hitelt.
Az árfolyamgátról szóló törvény zárószavazás előtti módosítói között mintegy mellékesen megváltoztatták a hitelintézeti törvény teljes hiteldíj-mutató plafonjára vonatkozó szabályozását is. Eszerint a korlátozás alkalmazásánál nem az érintett naptári félév előtti napon, hanem az azt megelőző hónap első napján érvényes az irányadó.
Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a jegybank kamatdöntő üléseire a hónap végén kerül sor, így előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.
