A bevezetés idején az általános vélekedés az volt, hogy a TKM csökkenteni fogja majd az életbiztosítások költségeit, ez azonban nem igazán történt meg. 2010 januárjában az első összesítés idején még minden unit linked életbiztosítás esetében 10 százalék alatt volt a TKM értéke, ma viszont már olyan konstrukciókat is lehet találni, amelyeknél ez a mutató bőven benne jár a két számjegyű tartományban, sőt a legmagasabb értékek tízéves életbiztosításoknál 12 százalék fölött is lehetnek. Ez pedig elég magas érték egy olyan unit linked életbiztosítás esetében, amit befektetési céllal vásároltak, akkora éves hozamot ugyanis, amellyel ezeket a költségeket az inflációval együtt maradéktalanul ledolgozza, nem könnyű elérnie a vagyonkezelőnek.
A növekedés több tényezőnek is köszönhető. „A TKM nem tud figyelembe venni minden termékinnovációt, ami 2010 eleje óta megjelent a biztosítási piacon, hiába vezettek ezek jelentős új ügyfélelőnyökhöz” – állítják a CIG Pannónia szakértői. A Groupama Garanciánál is úgy látják, bizonyos fejlesztések emelték meg a költségeket egyes biztosításoknál. A válság hatására az ügyfelek kockázatkezeléssel kapcsolatos igényei megnőttek, így a Groupama Garancia – és persze más biztosítók – kínálatában is megjelentek a különböző befektetésvédő szolgáltatások vagy az online szerződéskezelés lehetősége. Az Aegonnál pedig úgy vélik, a növekedést sok esetben az eszközalapok vagyonkezelési díjának változása okozta.
A biztosítók mindegyike hangsúlyozza azonban, hogy a TKM csak egy kiindulási alap lehet a biztosítások összehasonlításánál, mindig meg kell nézni azt is, milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmaz az életbiztosítás. Emellett úgy látják, voltak olyan termékeik, amelyeknél sikerült lejjebb szorítani a költségeket, így a TKM is csökkent. Az Aegon a legdrágább unit linked biztosításait megszüntette 2010 eleje óta, és a Groupama Garancia sem növelte a költségeket. A CIG Pannónia szintén igyekszik leszorítani a biztosítások költségét, de azt is elismeri, a termékfejlesztés középpontjában náluk nem a TKM mutatók állnak.
A biztosítók szerint az ügyfeleket sem foglalkoztatja különösebben a TKM. „Többnyire csak a tudatos ügyfelek tulajdonítanak jelentőséget a TKM-nek” – mondja Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese, aki szerint sokan nem ismerik még a mutatót. Akik tisztában vannak a jelentésével, azok általában az alacsonyabb értéket preferálják, de legalább ilyen fontosak számukra más tényezők, például az életbiztosítás rugalmassága, a személyes tanácsadás vagy az egyedi szolgáltatások.
A felügyelet másik mutatót javasol
Tavaly novemberben jelent meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) konzultációs anyaga, amelyben egy általános költségmutató (ÁTKM) bevezetését javasolta. A javaslat szerint a mutatót bevezetnék a befektetési alapokra, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra, a unit linked és a hagyományos vegyes életbiztosításokra is.A piaci szereplők közül többen is reagáltak a felvetésre és az abban szereplő kérdésekre. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) azzal ugyan egyetértett, hogy szükség van olyan mutatóra, amely transzparenssé teszi egy pénzügyi termék költségeit, de a szektorokon átívelő mutató ötletét már nem támogatta, mivel a befektetési termékekhez kapcsolódó szolgáltatások között nagy különbségek vannak.
A Mabisz azzal sem értett egyet, hogy unit linked életbiztosításoknál a mutatóból hagyják el a kockázati életbiztosítások költségét, ez ugyanis olyan „innovatív” termékfejlesztésekhez vezethet, amelyek a mutató kijátszására adhatnak lehetőséget. Hasonló véleményen volt egyébként a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is.
A piaci szereplők közül többen is reagáltak a felvetésre és az abban szereplő kérdésekre. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) azzal ugyan egyetértett, hogy szükség van olyan mutatóra, amely transzparenssé teszi egy pénzügyi termék költségeit, de a szektorokon átívelő mutató ötletét már nem támogatta, mivel a befektetési termékekhez kapcsolódó szolgáltatások között nagy különbségek vannak.
A Mabisz azzal sem értett egyet, hogy unit linked életbiztosításoknál a mutatóból hagyják el a kockázati életbiztosítások költségét, ez ugyanis olyan „innovatív” termékfejlesztésekhez vezethet, amelyek a mutató kijátszására adhatnak lehetőséget. Hasonló véleményen volt egyébként a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is. -->
